Dalí-kiállítás Debrecenben

Augusztus végéig Debrecenben, az Arany Bika Bartók Termében látható a szürrealista irányzat fenegyerekének, Salvador Dalínak százhúsz alkotása. A legnagyobb európai Dalí-gyűjtőként számon tartott Richard H. Mayer másfél ezer darabos kollekciójából válogatott anyag kis módosításokkal harmadjára van Magyarországon. Elsőként a Műcsarnokban láthattuk két évvel ezelőtt, majd Veszprémben és Esztergomban került a közönség elé. A kiállítás alatt folyamatosan vetítik Bunuel és Dalí közös filmjét, Az andalúziai kutyát.

A kiállítás gerincét néhány izgalmas sorozat adja. A Tristan Corbiere Sárga szerelmek című versciklusa által ihletett tíz grafika a terem jobb oldalán kapott helyet, vele szemben a Bikaviadal szürrealista ábrázolása címet viselő hét rézkarc, mellette a Sárga szerelmekhez hasonlóan erősen erotikus töltésű Dekameron-sorozat. A bejárattól balra pedig Alarcon y Ariza A háromszögletű kalap című művére írt baletthez készített 20 fantasztikus akvarellből álló sorozat, a Háromszögletű című vonzza a szemet. A terem közepén székek szolgálják a pihenést, no meg arra is alkalmasak, hogy a látogató kényelmesen ülve töltse azt a húsz percet, amíg a Dalí és Bunuel arcát is felvillantó Az andalúziai kutya hajmeresztő és lebilincselő kép- és képzettársításaival bíbelődik.
Bár a tárlaton nincsenek jelen Dalí világszerte ismert nagy képei, ám az azokon megjelenő motívumkincs szinte minden eleme megtalálható a kiállított alkotásokban. Hiányzik viszont a híres óramotívum, ami a The Persistance of Mamory (Az idő konoksága) 1931-es megfestése ót Dalí legismertebb alkotása lett. Feltűnik viszont a lángoló zsiráf, az őzlábú elefánt, a fiókos fejű ember, a mamut és az emberi test darabjaiból merész kézzel papírra varázsolt csontvázak sora, püspökök és bíborosok hízelgő és kevésbé hízelgő ábrázolásban és persze erotika a legváratlanabb összefüggésekben. Van még térré varázsolt sík: rajzokból összeállított térplasztika, kofferből „kibontott” telefonkagyló-tartó, és amit akarunk.
Mégis, a debreceni kiállítás talán legizgalmasabb képe a Keresztelő Szent János misztériumát megragadó alkotás. A vallásalapító szent Dalíra jellemző szürrealista felfogásban, ám döbbenetesen expresszív megfogalmazásban jelenik meg a kompozíció centrumában, amit koporsóra emlékeztető aranyvonal foglal keretbe. A szürrealisztikus emberábrázolás eszközeivel Dalí elementáris erővel mutatja meg a lélek, a hit erejét és vele szemben a test törékenységét, kiszolgáltatottságát. A döbbenetes hatású képen a mártírra hulló, éppen darabokra törő szikla János vállával-mellével eggyé válik, amiből kiragyog a világító kereszt.