Elkoptatott szókapcsolat a reneszánsz személyiség, de pontosan illik a muzsikusként, zenetörténészként, újságíróként, költőként egyaránt közismert Czigány Györgyre, akinek ma ünnepeljük a hetvenötödik születésnapját. Erkel Ferenc-díjas, elismert zongoraművész volt már, amikor 1972-es, látványos költői bemutatkozása után két évvel megjelent az Aszfaltfolyók című önálló könyve is. Azóta számos öntörvényű verseskötettel bizonyította, hogy nála a sokoldalúság nem megy a művek eredetiségének és erejének rovására. Az idei könyvhétre megjelent Kalitkám is madár című Czigány György-monográfia írója, Németh István Péter is kiemeli: Czigány György testvérmúzsái segítik egymást. Költeményeinek cizellált formavilága, míves ritmikája és árnyalt gondolatgazdagsága olyan költészetet teremt, amely egyszerre szólítja meg az olvasó befogadói intellektusát és a zenei hallását.
Az életmű vezérszólamai a mitológia, a görög, a latin és a magyar hagyományok iránti határtalan vonzódás, a hazai tájak, a magyar tenger, a dunántúli lankák, valamint a szeretett bencés iskolavároshoz, Győrhöz kapcsolódó emlékek. És a feltétel nélküli katolikus hit. Erről tanúskodik a Hála című születésnapi kötetének százegy költeménye, amelyekkel a költő hálát ad a teremtő Istennek a létezésért, az élet megszámlálhatatlan ajándékáért.
Saját szavait idézve: „Számomra a hit olyan természetes és egyszerű, mint a levegő. Lélegzem is vele.”
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását