A Visszagondolva Budapestre ötven év után című, nemzetközi tudományos találkozó szervezője, Pál József professzor lapunk kérdésére elmondta, hogy Giorgo Napolitanóról, aki Budapestre érkezik az 1956-os ünnepségekre, köztudomású, hogy annak idején, ahogy az olasz kommunista párt meghatározó erői, Palmiro Togliattival az élen, helyeselte a szovjet csapatok bevonulását, de az átértékelés a hatvanas években már megtörtént. Ez a konferencia jelzés a világ számára, hogy az olaszok több évtizedes tisztulási folyamat után fontosnak tartják az évfordulós konferencia megszervezését. Bologna és Szeged egyetemeinek kapcsolata nem új keletű, legutóbb egyetemi kutatási programban tárták föl az itáliai magyar emlékek témakörét. 1200 óta folyamatosan tanulnak magyar hallgatók Bolognában, jelenleg huszonöten.
A három magyar résztvevő, köztük Sárközi Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője, ’56-nak az olasz irodalomban betöltött szerepéről beszél majd. Kovács István, Magyarország római nagykövete előadásának címe: Az ’56-os forradalom hatása a magyar politikára. Pál József A magyar írók 1956 után – A hallgatás tornya című tanulmányának alcímét Weöres Sándor kötetétől vette. Arról szól, hogy a magyar írókat 1956 után a börtönben vagy a falak nélküli, kinti börtönben hogyan hallgattatták el, s hogyan működött a hatalom kollaboráns irodalmárok – Király István, Pándi Pál, Szabolcsi Miklós, Tóth Dezső, Köpeczi Béla és mások – hatékony segítségével egészen a nyolcvanas évek közepéig. Elsősorban ők építették föl a hallgatás tornyait, amelyek ma sem omlottak le egészen, hiszen 1956 ma sincs a helyén az irodalom értékrendjében.
A német média beszivárgott a magyar balos médiába