Íróként is jelentős személyiség volt

Április 28-án XVI. Benedek pápa aláírta a dokumentumot, amely elismeri Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát. Ez a boldoggá avatása létjogának elismerését jelentette. Az ünnepélyes avatási szertartás szombaton este kezdődött Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek szentségimádásával a Szent István-bazilikában. Vasárnap délelőtt tíztől a bazilika előtti téren a szociális testvérek mutatták be Salkaházi Sára életútját Silye Jenő keresztény énekes és barátai zenéjének felhasználásával. Délelőtt tizenegy órakor Erdő Péter bíboros ünnepi misén hirdette ki Salkaházi Sára boldoggá avatását.
Szeghalmi Elemér irodalomtörténész és Mona Ilona szociális nővér 1990-ben az Ecclesia Kiadó Krisztus mai tanúi könyvsorozatában jelentették meg a Salkaházi Sára élete és munkássága című könyvet. Megkerestük Szeghalmi Elemért, számos könyv íróját, 1950 óta az Új Ember és a Vigília állandó szerzőjét, aki méltónak és igazságosnak tartja, hogy Salkaházi Sára életszentségével és evangéliumi útkövetésével megkapja a boldog címet. Sára testvér életútját, amelyet a szociális nővérek rendjének tagjaként folytatott, először Kassán, majd anyaországi vidéki helységekben és Budapesten betetőzte a vértanúk sorsának vállalása történelmünk egyik apokaliptikus korszakában.
A nyilas hatalomátvétel első napjaitól kezdve kiállt az üldözöttek mellett. 1944. december 27-én a nyilasok körülzárták a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely Sára testvér vezetése alatt állt. Zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatót őrizetbe vették. Sára testvér éppen nem volt a házban, csak végszóra érkezett meg. Kikerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Mint az otthon felelős vezetőjét, őt is elhurcolták, s még aznap este mind a hatukat – mezítelenre vetkőztetve – a jeges Dunába lőtték. A kivégzés előtti percben Sára testvér gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel keresztet vetett, ami – Erdő Péter bíboros szavait idézve – azt jelenti: Isten elfogadta életfelajánlását, vértanúsága beteljesedett.
Szeghalmi Elemér kiváltképpen foltosnak tartja, hogy az 1899. május 11-én született Salkaházi Sára íróként, újságíróként is rangos életművet hagyott hátra. Vértanúságának erkölcsi indítékai visszakereshetők a Szociális Testvérek Társaságában folytatott tevékenységében. Azon kevesek közé tartozott az embert próbáló XX. században, akinek a hit, a mindennapi élet, a szociális tevékenység és az irodalom igazságai egyetlen nagy, az életszentségben ötvöződő igazsággá váltak.
A Fekete furulya című, 1926-os novellakötete, a Mindennapi kenyerünk című regény, a Szent Margit című misztériumjátéka a monográfus, Szeghalmi Elemér megítélése szerint olyan tehetség ígéretét hordozta, amely a fiatalon, negyvenöt évesen elhunyt Salkaházi Sárát Selma Lagerlöfhöz hasonló formátumú íróvá tehette volna.