Ötven esztendő telt el legtisztább forradalmunk kitörése óta – emlékezett ünnepi beszédében Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője. Sajnos, múltunknak ez a két évszázados szövete ismét csupa folt és szakadás. Az ’56 után berendezkedő szocialista diktatúra eltitkolta a forradalom csodáját. A Kádár-rezsim 1989-ben saját hazugságai és ellentmondásai súlya alatt összeroppant.
Az egypártrendszerben szocializálódott hatalmi klikk és az érdekcsoportok azonban az elmúlt tizenhét évben újabbakkal tetézték a korábbi hamisításokat. A hatalomhoz mindenáron ragaszkodó, úgynevezett szocialista politikusok 2006-ban ismét csalással és hazugsággal jutottak kormányra hazánkban. Alighogy visszatértek a hatalomba, máris a pártállami időkre emlékeztető módszereket alkalmaznak. Meghamisítják hazánk gazdasági teljesítményéről és teherbíró-képességéről szóló adatokat. Korlátozni akarják a gyülekezési és a szólásszabadságot, a hivatalos állami szerveket pártérdekek szolgáivá igyekeznek zülleszteni. Szemet hunynak az emberi jogok sorozatos megsértése felett, s eközben morális és gazdasági válságba taszítják az országot. Uralmuk azonban nem lehet hosszú életű, hisz egy alkotmányos demokráciában az ország felelősséggel tartozik a Parlamentnek – mondta el többek között a képviselő.
Ezután a magyarországi írószervezetek képviselői megkoszorúzták a Magyar Írószövetség falán lévő 1956-os emléktáblát. Gérecz Attila költőnek, a forradalom mártírjának vadonatúj emléktábláját Pető Hunor képzőművész készítette el, és Domokos Péter egyetemi tanár avatta fel.
A professzor reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő, amikor a Magyar Írószövetség székháza végre végérvényesen a magyar írók tulajdona lesz, s kérte, a kérdést a parlament tűzze mielőbb napirendre, különben a szövetség működése végveszélybe kerül.
Végül Blaskó Péter színművész mondta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című újra aktuális költeményét.
Idén is – feltehetően sajnos utoljára – átadták az Arany János-díjakat. Fekete Gyula, Dávid Gyula és Karátson Gábor részesült a megtiszteltetésben.
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg