A Magyar Írószövetség történelmi előzménye az 1932-ben alakult, 1944-ben megszűnt Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) volt. A második világháború után a magyar írók a kommunista párt kezdeményezésére, szovjet mintára hozták létre a szövetséget, amelynek voltak szégyellni való és dicsőséges korszakai. Előbbieket Ötvös István történész, a Pázmány Péter Tudományegyetem professzora idézte föl. A hallgatás korszaka a lenini elv útmutatásai szerint következett be, amely szerint „a kommunista pártnak úgy kell támogatnia a szövetségeseit, ahogyan az akasztott embert a kötél támogatja”. A Moszkvából távvezérelt gondolatrendőrség eszközei volt többek között Horváth Márton, Révai József – Rákosi kultuszminisztere – és Gergely Sándor moszkovita író, aki még Révait is többször feljelentette.
A Magyar Írószövetség első fénykorát az 1956-os forradalom és szabadságharc előkészítése, a forradalom, majd az 1956. december 28-i közgyűlése jelentette. Fekete Gyula író, a szövetség akkori titkára idézte föl azokat a dicsőséges napokat, amikor szinte Bajza utcai székházban lakott. Számos fiatalnak adott menedéket, ő irányította a forradalom támogatására indított gyűjtést a híres katonaládákban, amelyekben 292 ezer forint gyűlt össze. Fekete Gyula és társai közvetítettek a Corvin közi felkelők és Nagy Imre kormányának képviselői között. Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnoka több beszédében és írásában is köszönetet mondott Fekete Gyulának, amiért megmentette az ő és testvérei életét, hiszen ha ő nem parancsol rájuk, hogy haladéktalanul hagyják el az országot, akkor a parancsnokot elsők között végezték volna ki. Az írószövetség számtalanszor figyelmeztette a forradalmárokat a hatalom provokációira. Fekete Gyulát a megszálló orosz csapatok tartóztatták le, csaknem egy évig volt bebörtönözve. Az írószövetség akkor is hitet tett a forradalom eszméi mellett, amikor a forradalmi munkás–paraszt kormány, Kádár János, Apró Antal, Marosán György és mások irányításával december 4-én elkezdték a forradalom és szabadságharc példátlanul véres megtorlását. Hősiesnek és reménytelennek tűnt már az írószövetség Gond és hitvallás című december 28-i állásfoglalása a forradalom és a szabadságharc eszméi mellett Tamási Áron tollából. Kiss Gy. Csaba előadásában átfogó képet nyújtott a szövetség életútjáról. Többek között megidézte azokat a pillanatokat, amikor a Magyar Írószövetség újra méltóvá vált 1956 örökségéhez. Az 1981-es közgyűlésen, amikor kiharcolták, hogy a szövetség demokratikus és titkos szavazáson maga választhatja meg a vezetőit. Az 1986-os választmány a rendszerváltoztató csöndes forradalom első látványos állomása volt, hiszen az írószervezet kiszavazta a választmányából a kommunista párt tagjait. Nem véletlen, hogy a jelenlegi szocialista kormány szinte naponta próbálja gazdasági megszorító intézkedéseivel lehetetlenné tenni a szervezet működését.
Izgalmas volt a jeles müncheni magyar író, Borbándi Gyula előadása, akinek már 1949-ben menekülnie kellett hazájából. Ő a forradalom alatt a Szabad Európa Rádió munkatársaként éjjel-nappal tudósította a világot a magyar forradalom eseményeiről, és nívós, forradalmi tárgyú irodalmi műsorokkal próbálta fölhívni az Egyesült Államok, az ENSZ és Európa figyelmét reménytelenül szép harcunkra. Figyelemre méltó volt Lee Ho-Chul dél-koreai író előadása is, aki kétszer is börtönbe került a diktatúra elleni küzdelemért. Ő a Déliek és északiak című világhírű regényének és egész életművének ihletői között tartja számon az 1956-os forradalom és szabadságharc dicsőségét. Ahogy elmondta: az egész világon mindenkit meghatott, ahogy egy maroknyi nép hősies és egyenlőtlen küzdelemben szállt szembe a zsarnoksággal, eközben gyógyíthatatlan sebet ejtve a keleti despota testén.
Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a jelenlegi szocialista kormány megbuktatása elleni tüntetés összehasonlításával a hazaiak csínján bántak, a külföldiek – főként a szünetbeli, folyosói megbeszéléseken – egyértelműnek tartották, hogy a magyarok most fejezik be a rendszerváltoztató forradalmukat. A Magyar Írószövetséget ellehetetlenítő gondokról is szó esik majd azon a rendkívüli közgyűlésen, amelyet a szervezet október 23-án tart meg az ünnepi megemlékezés és a minden valószínűség szerint utoljára megrendezett Arany János-díjátadás után.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
