Vajon Gyurcsány Ferencről hogyan vélekedne Márai Sándor, a számkivetett magyar író, aki mindennél jobban megvetette a hazudozást és minden más rendszernél szörnyűbbnek tartotta a kommunizmust? – e kérdéssel kezdte előadását szerdán este a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban tartott Márai-konferencián Szigethy Gábor irodalomtörténész. A szimpózium középpontjában a Forradalom előérzete – 1956 Márai Sándor írásainak tükrében című frissen megjelent kötet állt, amely a Helikon Kiadó gondozásában látott napvilágot. Magát a könyvet a Márai-sorozatot szerkesztő Mészáros Tibor, Márai Sándor Szabad Európa rádiós forradalmi tevékenységét Keczán Mariann irodalomtörténész ismertette Helyey László színművész közreműködésével.
Szigethy Gábor 1956 következményeinek elemzésekor megidézte egyetemista élményét Király István irodalomtörténészről, „Aczél elvtárs ballábáról, aki 1964-ben az egyetemen kijelentette, hogy Márai Sándor nevű magyar író nem létezik”. Ehhez képest Márai Sándor a leghíresebb magyar írónak számít, a rendszer kollaboráns íróit és irodalomtörténészeit pedig a feledés jótékony homálya borítja. Köztük ma is élő Kossuth-díjas alkotókat is. Márai Sándor a teljes elmagányosodást is vállalva, élete végéig tartotta magát ahhoz, hogy Magyarországon egyetlen sora nem jelenhet meg, amíg szovjet elnyomók tapossák hazája földjét. Ehhez a fogadáshoz keményen tartotta magát, s gyakorlatilag bele is halt az egyedüllétbe Ebben a szellemben ábrázolja Márai alakját Dárday István és Szalai Györgyi Minden másképp van című játékfilmje, amelyből részletet láthatott a konferencia közönsége.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
