Emlékhely magyar kereszttel

Az egyik legkülönlegesebb forradalmi emlékhelyet avatták fel a józsefvárosi Orczy Fórum Városközpontban. A Kévés és Építésztársai Rt. által fejlesztett, iroda- és lakóépületeket magába foglaló komplexum belső, ívelt terében monumentális magyar keresztet állítottak, a földborítású pincekápolnát pedig 1848 és 1956 dicsőséges forradalmának szentelték. A kokárdaemlékhelynek nevezett, kör alaprajzú építményt belülről két oldalon a két magyar szabadságharc jeleneteit megidéző képek szegélyezik.

Mint Kévés György Ybl-díjas építész, az emlékhely ötletgazdája és megvalósítója, akinek életművéből – Földvári Évával, Csete Györggyel, Virág Csabával és Kovács Andrással együtt – novemberben Bolíviában rendeznek kiállítást, kérdésünkre elmondta: józsefvárosi építészként és ingatlanfejlesztőként különösen inspirálta az a körülmény, hogy mindkét forradalom fő helyszínei a kerületben találhatók. Személyes kötődés a saját 1956-os nemzetőri múltján túl az is, hogy dédapja, Kluka Mihály honvéd tizedesként harcolt az 1848–49-es szabadságharcban. A dédszülőnek a zsámbéki ótemetőben lévő sírja éppúgy része a föld alatti kápolna profán ikonosztázának, mint Petőfi szavalata, Kossuth toborzója, Batthyány kivégzése, illetve az ötvenhatos október epizódjai. A kemény alumíniumra maratott rajzok és fotók közlésének jogát részben megkapták, részben megvásárolták az építtetők. Az építmény egyébként korábban óvatosságból raktárként szerepelt a dokumentumokban, ám az avatásra megkapta a szükséges fennmaradási engedélyeket. Az óvatosságot az is indokolta, hogy korábban már feljelentették az építőket a szabad demokrata vezetésű önkormányzatnál a háromdimenziós, piros-fehér-zöld „nacionalista” kereszt miatt – az viszont térplasztikaként így szerepelt a terveken.
Kévés György elmondása szerint már 1956-ban elhatározta egy ilyen emlékhely létesítését, ám erre csupán az 50. évfordulón, a kizárólag magánforrásból és külföldi bankhitelekből megépült, 14 milliárdos költségű Orczy Fórum építészeti lezárásaként kerülhetett sor. Úgy véli: a kokárdaház össznemzeti, ökumenikus volta révén senkinek az érzékenységét nem sérti. Tulajdonosként gondozzák és kezelik a kápolnát, de a hasznosítása közérdekű: senki elől nem lesz elzárva az emlékhely. A komplexumban hét éve működik már galéria, kávézó, cukrászda: ezeknek az üzemeltetése felhalmozta a kellő tapasztalatokat. Az emlékhelyet többórás ceremóniával az építész hajdani bencés tanára, Jáki Teodóz atya szentelte meg. Döbrentei Kornél verset írt az alkalomra. A Kévés Stúdiógalériában rendezett Forradalom, építészet, képzőművészet című kiállítást Fábián László író nyitotta meg, s első ízben adták át a kiváló építészeti, képzőművészeti, szerkezetépítői és ismeretterjesztői teljesítményekért járó „díjat” is. Az elismerést – Gulyás Gyula szobrászművész plasztikáját – Földvári Éva, Fajó János, Haraszty István és Kovács András érdemelte ki.