Ma ünnepli hatvanötödik születésnapját Jankovics Marcell, az animációs rajzfilm látomásteremtő nagymestere. Hamis bálványokat teremtő korunkban van egy zseniális rendezőnk, aki eredeti stílusban éleszti újjá a mozgó képek világában magyar hagyományainkat. Ám az úgynevezett mértékadó szakmai körök hallgatnak róla, nem csak műveinek szakrális szellemisége miatt, hanem mert hajlandó aktívan politizálni a nemzet érdekében. Pedig már harminchat esztendős korában, 1977-ben megkapta a legrangosabb művészfilmes világversenyen, a cannes-i fesztiválon az Arany Pálmát a Küzdők című filmért, amelyben a lét metafizikai értelmének keresését jelenítette meg. Los Angelesben 1984-ben vette át a Minden idők legjobb rajzfilmje díjat a Fehérlófiáért.
E műben a magyarság eredetmondáját fogalmazta egységessé, fölhasználva azokat a mitikus történeteket, amelyeket a nemzet kollektív emlékezete sokáig a szájról szájra terjedő népmesékben őrzött meg. Ezekből a mesékből teremtett ősi szkítiai legendákat, székely és anyaországi folklórmotívumokat egyberostáló képírói fantáziával Jankovics Marcell. Képsorai visszavezérlik a magyarságot Istenhez és az aranykor tisztaságához. A senki másra nem hasonlító, ízig-vérig magyar animációs képi világ híven jeleníti meg a magyar népmesék és mondák legszebb történeteit.
Jankovics Marcell az Istenhez és a múlt közös tradíciókban megőrzött kincseihez vezérlő bölcsességeket mítoszértelmező könyveiben is megörökítette. Tőle tudhatjuk meg, hogy nagy ünnepeink egyszerre, egymástól elválaszthatatlanul szólnak az egyes emberhez és a társadalom legkisebb és legnagyobb alapegységéhez: a családhoz és a nemzethez. Legfölemelőbb és legszomorúbb ünnepünket, október 23-át szakrális kifejezéssel mártírszüretnek nevezi. A mítoszok logikája szerint nem véletlen, hogy a nagymestert éppen a forradalom ünnepe előtt köszönthetjük hatvanötödik születésnapján.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
