Műveltségünk legmélyebb rétegeiig hatoló tanácskozás helyszíne volt a hét végén a Somogyi megyeszékhely Klebelsberg Középiskolai Kollégiuma. Az ország egyik legkorszerűbb diákotthonának konferenciatermében az oktatáspolitikus Pálinkás József, Hoffman Rózsa és Gombocz János művelődéstörténész, Tőkéczki László történész és Korzenszky Richárd tihanyi perjel fejtette ki gondolatait.
A közoktatás irányítatlanságának példáival kezdte mondandóját Pálinkás József akadémikus, aki úgy látja, hogy az oktatási tárca a közelmúltban két intézkedéssel hívta fel magára a figyelmet: elrendelte a tanítók és tanárok ingyenmunkáját – amit egyébként hadiállapotban szoktak bevezetni –, és „szökött pedagógusokkal számoltatja ki”, miképp lehetne még többet elvonni az iskoláktól.
Gombocz János egyetemi tanár szerint nincs tankönyvi gondolatmenete a felnőtt társadalom pedagógiai felelősségének. A liberális gondolkodás elérte, hogy a felnövekvő generáció nevelése közügy helyett magánügy lett. Pedagógiai ostobaságnak, a személyiség tudatos csonkolásának nevezte előadásában a használható tudás liberális teóriáját Tőkéczki László, majd neveléstörténeti példákkal érvelt a tartós értékekre építő műveltségközvetítés mellett.
Hoffman Rózsa a mai pedagógia legsérülékenyebb területeire irányította a hallgatóság figyelmét, Korzenszky Richárd bencés tanár, tihanyi perjel pedig a templom és az iskola, a mérték és az érték analógiáját, illetve különbözőségeit fejtette ki előadásában. Tihany főpapja úgy látja: iskola és templom kiegészíti egymást, de nem szabad összekeverni a katedrát a szószékkel. A templom világlátást, az iskola a tudást képvisel. Jaj annak az iskolának, amelyik a vallást fölöslegesnek tekinti, és amelyik még kultúrahordozónak sem tartja.
origo.hu
Nyoma veszett egy 16 éves ukrán lánynak Budapesten
