Hogyan engedte át a cenzúra a Várkonyi krónika forradalomra vonatkozó részleteit?
– A regény 1978-ban látott napvilágot először. Az első kiadásban szerepel egy összefüggő szöveg a forradalomról. „Október 24. jutott eszébe. Azon a napon Várkonyban is megtartották a forradalmat, mert összedőlt az állam. Ugyan előbb Pesten, de Várkony órákra szorult a főváros mögé a világtörténelmi versenyfutásban, s a folyamat is hasonlóképpen zajlott. Odafent elszakadt valamilyen tartókötél, és mindaz, ami eddig rajta lógott, a földre roskadt, leomlott az egész fölülről épített demokrácia.” Benedek Mihály szerkesztő, Kónya Judit főszerkesztő, Illés Endre igazgató érdeme, hogy átcsúsztak e mondatok. A regényben megjelenik, ahogy összedőlt a hazugságrendszer. Minden kisebb-nagyobb településen nemzeti bizottságokat választottak, majd munkástanácsokat, ezek az intézmények tették a népfelkelést forradalommá.
– 1956 tehát forradalom vagy népfelkelés volt?
– A népfelkelés során idegen elnyomó ellen küzdenek. Az 1956-os felkelésből azért lett forradalom, mert hamarosan új társadalmi modellben gondolkodtak az emberek. Ez a modell a forradalom katonai leverése után is érett tovább, hiszen a munkástanácsok egy darabig még föld alatt is működtek. A forradalomban az a nemzedék vett részt, amelynek voltak emlékei a kapitalizmusról, s tudta, hogy az rossz. És ismerte a szocializmust, ami szintén rossz. Tisztában voltak azzal, hogy mindkét út járhatatlan. A kapitalizmusról kiderült, hogy el fogja emészteni az egész bolygót, a szocializmus meg a leggyilkosabb társadalomkísérlet volt ezen a világon. Minden szocialista kormányzat olyan hibák és bajok ellen küzd, amelyek nélküle nem lennének. A Rőczey János által leírt magyar modell mindkét lejáratott megoldással szakítana. Lényege, hogy a munkástanácsok tulajdona legyen a gyár, a rádió vagy az állami gazdaság. Ne a párt hatalmaskodjék, hanem az ott dolgozók rendelkezzenek a tulajdonnal. A modelltől félt a világ. A kommunisták gyűlölték, hiszen nem élhettek volna vissza a párturalommal. A kapitalisták is elutasították, hiszen maguknak akarják a vagyont. Ez az oka annak, hogy az oroszok oly hevesen verték le a forradalmat, és Amerika nem avatkozott be.
– Mi a hasonlóság és a különbség 1956 és a jelenlegi tüntetések között?
– Azonos, hogy 1956 forradalmát is a mindent átható hazugság generálta. A hazugság, a valótlanság nem más, mint a lét lerombolása. 1956-ban kiderült, hogy az egész szocializmus maga a valótlanság. Ez történt 2006-ban is. Nem az a lényeg, hogy Gyurcsány hazudott, hanem hogy minden hamis, amit ő és a kormánya eddig fejlődésnek, reformnak, demokráciának próbált beállítani. Az a különbség, hogy 1956-ban láttuk az angyalt és az általa megérintett, megtérő párttitkárokat, ávósokat. Ma sajnos nem látjuk a megtérőket. A nemzetnek az a része, amely az angyal látására hajlamos, az a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt is látta. Viszont van a nemzetnek egy olyan része, amely nem is akarja látni. Amely kiegyezik a mindenkori érdekrendszerrel, és annak mentén oldalog a világban. Mert ott vannak a pénzek, az állások, az írói és egyéb sikerek. Macbeth boszorkánykórusában zengik: szép a rút és rút a szép. Megátalkodottságukban nem engedik közel magukhoz az angyalt. Márpedig, ezt egy balesetnek köszönhető személyes tapasztalatból mondom, ha olyasmikkel terheljük meg magunkat, amik nem vihetők át a túlsó oldalra, akkor nagyon-nagyon borzalmas dolgok várnak ránk odaát. Kipróbáltam.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
