Először Tóth Éva József Attila-díjas költő beszélt saját, Emlékvers című költeményének új, tizenhét nyelvű kiadásáról. Személyes gyermekkori emlékeit, élményeit dolgozta bele költeményébe, valós személyek és helyszínek jelennek meg a vers soraiban. A helyszín Debrecen, a szereplők debreceniek. Az első kiadás a frankfurti nemzetközi könyvfesztiválon A legszebb könyv címet kapta, a Szép könyvek 1999 versenyen a Nemzeti Kulturális Alapprogram különdíját nyerte el. A második kiadás érdekessége, hogy több fordítással bővült.
Gérecz Attila Így bocskorosan kötetének második kiadását mutatta be Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke. A költő nagyon fiatalon, huszonhetedik születésnapja előtt néhány nappal esett el a budapesti utóvédharcokban, 1956. november 7-én. Életműve mindössze kötetnyi vers. Börtönben töltött években íródtak, mégis tiszták, szabadok, humánusak. Verseinek témái az élet, a halál, a szerelem, a természet, a szenvedés, a rabság, Isten és az anya. Élet és irodalom tökéletes harmóniája bontakozik ki verseiben. Erről a hallgatók is megbizonyosodhattak, amikor Turcsány Péter előadásában hallhattak ízelítőt Gérecz Attila legszebb költeményeiből.
Az Ötvenhat műegyetemistái – Ének a lyukas zászlóról című dokumentumkötetet Kovács Attila Zoltán, a Kráter Kiadó főszerkesztője ismertette. A vendég Pajor-Gyulai Károly volt, aki a forradalom napjait idézte fel. A kötet történet dokumentumokban, a forradalom igaz története a szemtanúk és résztvevők elbeszélései alapján – napról napra, percről percre. A könyv hitelessége, őszintesége egyszerre hátborzongató és példamutató. Frivaldszky János szerkesztő gondosan összeválogatta azokat a forrásokat, adatokat, visszaemlékezéseket, amelyek a műegyetemisták tetteivel, mozgásával, későbbi sorsával kapcsolatban álltak: a forradalmat közvetlenül megelőző időktől a kádári rendszer megtorló, bosszúálló korszakát is beleértve. A kivételes dokumentumgyűjtemény jobban használható minden korábbi tematikus kiadványnál, bátran ajánlható a történelmünk iránt érdeklődő ifjabb nemzedékeknek is.
Végül Kisbakter az intézetben címmel írt önéletrajzi ihletésű regényével maga az író, Miklós Gyula Csaba ismertette meg a hallgatókat. Az ötvenes évek Magyarországáról szól ez a kötet egy vasutasiskola diákjainak szemével. A rideg falak közé szorított mesterséges társadalom az „életre”, azaz a szintén „mesterséges” diktatúrára épülő társadalomban való „boldogulásra” neveli rá a gyerekeket. Az intézeti élet velejárója a pokrócozás és a zseblámpa melletti olvasás, a négyszögletesre berakott ágyak és a „kenyérharc”. Közben vasfegyelem és szerepkörök: kiskirályok, talpnyalók és smasszerek, az egyén vérbe fojtott lázadási kísérletei és a behódolt nyáj. A népelnyomás romantikája és valósága. Ez a könyv hozzásegít ahhoz, hogy olvasóként átélhessük, mivel kellett megküzdenie diktatórikus békeidőben a gyermeki léleknek.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
