Október 16-án az írószövetség választmánya egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában élesen elítélte a miniszterelnök, a kormány és a koalíciót alkotó pártok hazug szavait és tetteit. A szervezet legfőbb döntéshozó szervének nyilatkozata szerint a nyelv, a kultúra, az erkölcsi értékek módszeres és cinikus rombolásának vagyunk tanúi és elszenvedői. A nyilatkozat megfogalmazása óta támadások sora éri a szövetséget. – Nem értem, miért csinálnak ekkora ügyet az írószövetség fellépéséből, hiszen minden normális nyugati demokráciában kritikus helyzetben az értelmiségieket tömörítő civil szervezetek, írók, közéleti szereplők hallatják a hangjukat – véli L. Simon László. A költő, szerkesztő szerint azok a bírálatok sem jogosak, amelyek szerint a választmánynak nincs joga politikai jellegű nyilatkozatokat kiadni az összes tag megkérdezése nélkül. Az írószövetség demokratikusan működő civil szervezet, amelynek tagjai a képviseleti demokrácia logikája szerint a háromévenkénti közgyűlésen felhatalmazzák az elnököt, az elnökséget és a választmányt a szervezet szakmai, gazdasági irányítására, valamint az érdek-képviseleti, közéleti munka végzésére – tájékoztatta lapunkat a szervezet titkára, aki szerint furcsa lenne, ha az egyébként kívülről bíráló személyek logikája szerint például a parlament minden egyes általa megszavazott határozatot utólag népszavazásra bocsátana. Aki nem ért egyet a választmány nyilatkozataival, az a következő tisztújító közgyűlésen új vezetőséget javasolhat, vagy végső esetben, tiltakozásul ki is léphet. Most ezt tették nyolcan, s ebből próbálnak a két évvel ezelőttihez hasonló botrányt kavarni.
Információink szerint Fodor Géza, Radics Viktória, Tótfalusi István, Vitányi Iván, Litauszky István, Sumonyi Papp Zoltán, Baranyi Ferenc és Molnár Géza távoztak az 1945-ben alapított szövetségből. Kilépésüket többen nem indokolták, de néhányan nyílt levelet tettek közzé. Baranyi Ferenc a Népszavában azt írta, hogy „kicsit jobboldali párttá vált” a szervezet, aminek a magát baloldalinak valló Baranyi nem lehet a tagja. Sumonyi Papp Zoltán az Élet és Irodalomban kifejtette, hogy ő a parlamenti demokrácia híve, s nem lehet egy olyan szövetség tagja, amelynek választmánya semmibe veszi a demokratikus szabályokat. Sumonyi Nagy Imrét citálva kijelenti, az írószövetségnek az a nyilvánvaló szándéka, hogy megdöntse a törvényes magyar kormányt. – Ez egyszerűen vicc – véli L. Simon László –, semmilyen eszközünk sincs erre, csak élve a szabadság nyújtotta lehetőségekkel, az alkotmányos jogunkkal, mi is megfogalmazzuk a hazánkban tapasztalható válságról a véleményünket. Sumonyi Papp Zoltánról a diktatúra évei alatt mindenki tudta, hogy munkásőr volt, ennek tudatában még megdöbbentőbb Nagy Imrére hivatkozva antidemokratizmussal vádolni a forradalomban is meghatározó szerepet játszó írószervezetet. Én már semmin sem csodálkozom, például Molnár Géza, aki az ötvenes évek legsötétebb éveiben az írószövetség párttitkára volt, csendben is kiléphetett volna, ízléstelennek gondolom, hogy a levelét a távirati irodának is elküldte. A hecckampányszervezők persze azzal nem foglalkoznak, hogy hányan jelentkeznek a szövetségbe – mondta a szervezet titkára, arra utalva, hogy a 2004-es botrány óta többen visszaléptek a szervezetbe, illetve hogy a kilencvenhét tagfelvételét kérő személy közül ötvenhetet fel is vettek, köztük neves írókat, szerkesztőket, egyetemi tanárokat.
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
