Szentesi Zöldi László, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának munkatársa a legnehezebb megoldást választott a Rózsa Sándor – Legenda és valóság című könyv írójaként. Az alkotó egyszerre ugrik át két árkot, együtt felel meg a szépirodalmi igényesség és a történeti hűség igényeinek. Törekvését siker koronázta, ízig-vérig realista regény kerekedett ki a tolla alól.
Szentesi Zöldi László több forrásból is ellenőrizte a hősével kapcsolatos tényeket. Megtudjuk, hogy Rózsa Sándor kalandos, hányattatott életének hatvanöt esztendeje során volt csikós, gazdag utasok, tanyás gazdák, ménesek, gulyák, kondák fosztogatója. Bizony, a legendák, de a valósághoz képest még Móricz Zsigmond regénye is idealizált, romantikus képet festenek róla. Szentesi Zöldi László nem fukarkodik a legendák „Sándor bácsijának” megjelenítésével sem. Ugyanakkor az igazmondók hitelességével leplezi le a romantikus mesék hősét, s szembesíti a valósággal a szegényekkel is brutálisan kegyetlen, mulatozás közben is kíméletlen zsiványt.
Ugyanakkor azt sem titkolja, hogy a regényben is megjelenített többi legendás magyar nehéz életű szegénylegénytől, zsiványtól, Angyal Banditól, Zöld Marcitól, Sobri Jóskától mégis megkülönbözteti hősünket az, hogy Kossuth Lajos és a haza hívó szavára szabadságharcosnak állt. Fényes győzelmek és véres rekvirálások jelzik délvidéki diadalútját, de a legvitézibb tettei közben is megmaradt társaival együtt annak, ami volt. Jobb sorsra érdemes, tehetséges harcosnak, ám a nehéz pusztai élet során mégis csak tévútra tévedt, bár olykor Istenhez megtérő. Aki látványos ifjúkori szökés, négy amnesztia után, a halálbüntetéstől mindig megmenekülve, 1878. november 22- én, hatvanöt éves korában halt meg a szamosújvári börtönben.
Ám a regény arról sem hallgat, hogy a betyárvilágot iszonyatos kegyetlenséggel fölszámoló Ráday Gedeon gróf, Szeged várbörtönének inkvizítora, aki a huszadik század véreskezű totális diktátorainak szadizmusával és matematikai pontosságával irtotta ki a kiegyezés után a dél-alföldi betyárvilágot, iszonyatos rendet vágott a nehéz életű magyarság soraiban, s több kárt okozott a magyar délvidéknek, mint a betyárok valaha is együttvéve. Nem véletlenül érzi úgy az író, hogy a szegedi nagy árvizet az Úr büntetésből küldte Szegedre, Ráday városára. Szentesi Zöldi László könyvéből a dél-alföldi betyárság tündöklésének és pusztulásának fényében is kiderül: a kiegyezés elsősorban a főváros és a városi polgárság számára hozott fölvirágzást. Még szegényebbé, kitaszítottabbá tette a falvak, a tanyák népét, elmélyítette az időközben – a biztató szünetek ellenére is – csak mélyülő szakadékot a vidék és a főváros között.
Szentesi Zöldi László regényének olvasása közben nemegyszer érezzük úgy, mintha a könyv bölcseleti sugallatai ma is százszázalékosan érvényesek lennének. S mint ha a világ a látványos fejlődések forgatagában semmit sem változott volna, legfeljebb hátrányára. A könyv bemutatója holnap este hatkor kezdődik az Evangélikus Könyvesboltban (Bp. VIII., Üllői u. 24.).
(Szentesi Zöldi László: Rózsa Sándor – Legenda és valóság, regény, Mery Ratio, 2006, 160 old.)
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
