Péntek Imre József Attila-díjas költő, a Kilencek tagja, a jelenlegi főszerkesztő 1942-ben született a Zala megyei Lentiben, tanári és irodalmi pályáját Zalaegerszegen kezdte, s hosszú, nem eredménytelen pályaszakaszokat maga mögött tudva tért vissza pátriájába. 2003-ban, amikor megválasztották a Zalai Írók Egyesülete elnökének és a Pannon Tükör főszerkesztőjének, családostul a megyeszékhelyre költözött. Nem kis kihívás várt reá: két tisztességesen képviselt véglet között kellett megtalálnia a megfelelő arányokat. Egyébként sem könnyű helyzetben kezdte munkáját, az eredetileg kéthavonta megjelenő lap éves megjelenési száma 2002-ben már négyre csökkent, 2003 szeptemberéig pedig egyetlen szám sem látott napvilágot. Az augusztus végén beiktatott új főszerkesztőnek az utolsó négy hónapban kellett pótolnia az elmaradt számokat, különben vissza kellett volna adni a támogatást a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak. Ez sikerült, ami pozitív hatással volt az olvasókra és előfizetőkre, és kezdtek visszapártolni a folyóirathoz irodalmi életünk prominens képviselői is. Köztük jeles, nyugaton élő alkotók, mint Kabdebó Tamás és Makkai Ádám. A városi vezetés és a megyei támogatók lelkesedése is újjáéledt, látva, hogy a Pannon Tükör, megőrizvén régi értékeit, megújulásra is képessé vált.
A stabilizációhoz Péntek Imrének új munkatársakra volt szüksége. A régiek közül Ferencz e. Győző maradt meg a helytörténeti rovatnál. Visszahívta az első főszerkesztőt, Pék Pált főmunkatársnak, a versrovatot Tóth Imre költő, a zenei rovatot Király László vezeti. Szemes Péter, a tanulmány és kritika felelőse a nemrégiben elhunyt esztéta, Bécsy Tamás tanítványa volt. Horváth M. Zoltán festőművész, a képzőművészeti rovat vezetője tervezte meg a lap új, jellegzetes címlapját és belső dizájnját. A lap egyik profilja, hogy kezdettől fogva a Mura-vidéki magyarság fóruma is akart lenni, ám ez a törekvés jórészt esetlegesen valósult meg, Péntek Imre időszakában vált sokoldalúvá és rendszeressé, s ez köszönhető annak is, hogy meghívta főszerkesztő-helyettesnek a jeles szlovéniai magyar költőt, irodalomtörténészt, Bence Lajost. Ma már szinte naprakésszé vált a kapcsolat oda-vissza Lendva és Zalaegerszeg között. A Pannon Tükör Könyvek sorozata is újraindult 2004-ben. Bence Lajos újabb tanulmánygyűjteménye 2005-ben, Identitás és entitás címmel közös kiadás volt a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettel. Az intézet és a folyóirat együtt rendezte sajtó alá Bence Lajos Hazatérítő című verseskönyvét a költő ötvenedik születésnapja alkalmából. A határ menti tájékozódás fontos része, hogy az olvasók betekintést nyerhettek a zágrábi irodalmi, zenei és filmes élet rejtelmeibe, s megismerhették a kortárs szlovén költészet jellegzetes, Mura-vidéki alkotóit. A zalaegerszegiek és a lendvaiak között olvasói és intézményi szinten is olyan erős kapocs jött létre, amiből mindenki bőséggel profitált. Így sikerült megvalósítani azt a hármas elvet, amit Péntek Imre annak idején a főszerkesztői beköszöntőjében fogalmazott meg: a helyi, a regionális és az egyetemes irodalom és kultúra szentháromságát. Ezt a hármasságot egyenlő arányban igyekszik a képviseltetni a lap publikációiban. Felkarolják a megyében élő, tehetséges alkotókat, szigorúan az értékek mentén válogatva tükrözik a délnyugat-dunántúli térség szellemi arculatát, és teret adnak a Kárpát-medence bármely pontjáról jelentkező magyar és nem magyar szerzőknek is. Sajnálatos, hogy a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma nem értékelte tavalyi döntésekor a lap határ menti kultúrákat összekötő, EU-régióban gondolkodó szerkesztői koncepcióját, és úgy határozott, hogy nem támogatja őket.
origo.hu
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét
