A kínok borzalmas kastélya körül

O L V A S Ó Az 1923. január 31-én, New Jerseyben született amerikai Norman Mailert huszonöt évesen tette világhírűvé a Meztelenek és holtak, amely sokak szerint minden idők legjelentősebb második világháborús regénye. Mailer most megjelent, Várkastély a vadonban című regényével visszatért első remekművének korába, a világot kis híján elpusztító nemzetiszocialista vezető gyerekkorához.

2007. 02. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kissé leegyszerűsítve Adolf Hitler gyermekkoráról szól a grandiózus, pszichofizikus társadalmi regény, amely angolszász nyelvterületen kívül először magyarul látott napvilágot. Azért nehéz egy mondatban meghatározni a sokágú regénynek már a témáját is, mert a Meztelenek és holtakhoz hasonlóan időutazást tesz a múltba is, hogy megérthessük hőseinek szinte minden lehetséges indítékát.
A filmesként, bestsellerszerzőként is remek író vadonatúj könyvében, a Várkastély a vadonban című regényben sem elégszik meg azzal a bőséges anyaggal, amit Adolf Hitler életrajzi adatai kínálnak. Könyve olvasmányos, élvezetes, ötszázötven oldalnyi terjedelme ellenére egyszerre elolvasható bestseller, de több is annál. A regénybeli Hitler gyermekkorát metafizikai keretekbe plántáltan, egy sátáni kísértő szemszögéből kísérhetjük végig, aki az ördögök fejedelme, a Maestro megbízásából irányítja, manipulálja a pokol céljaira adottságai alapján is százszázalékosan alkalmas fiút. Hitler primer vérfertőzésen alapuló frigy gyümölcse, de már szüleinek nemzésekor is jelen volt a sátán, hiszen egy vérfertőzésekben, rokonházasságokban tobzódó családfa sarjaként született Ausztria és Németország határán, Braunauban. Bár az őszintén hívő, vallásos édesanya révén sátáni pártfogója szerint esélye lehetett volna arra, hogy inkább az őrangyal, rajta keresztül a Teremtő sugallatait kövesse, az ifjú Adolf, első becenevén Adi mindig a sátáni sugallatokra hallgat. Ateista, hatalomfüggő, törtető apja nyomdokain haladva válik szenvedélyes állatkínzóvá, társainak önjelölt, de elfogadott vezérévé, áttételes módon saját testvérének is gyilkosává. A reáliskolai érettségi és apja halála után már várja a mindent eldöntő sátáni parancsszót: nagy építész, festőművész szeretne lenni, de leginkább vezér.
A negatív fejlődési regény címét a fináléban értjük meg. A sátáni nevelő, nagyot ugorva az időben, elmondja, a Várkastély a vadonban – Das Schloss im Wald – a koncentrációs táborok csúfneve volt, amelyet maguk a szenvedők adtak neki, tudván, hogy a túlélés egyik fő eszköze a humor. Az örök életű ördögi kísértő arra is utal, hogy a borzalmas eszme a Maestro és tanítványai által újra és újra föléled a kommunizmusban, a közel-keleti konfliktusban és a világ megannyi táján. A sötét erők küldötte azért veszedelmes, mert képes újabb és újabb reinkarnációkra, még az angyalok szerepét is képes ideig-óráig eljátszani. Mailer sátánjának zárómondatait idézve: „Közben én is annyit változtam, hogy már magam sem tudom, vajon ígéretes új ügyfelet keresek-e, avagy inkább hű jó barátot magamnak. Meglehet, erre sincsen válasz, de legalább elmondhatom magamról, hogy még nem fogytam ki a kérdésekből!”
(Norman Mailer: Várkastély a vadonban. Regény, fordította Bart István. Ulpius-Ház Kiadó, 2007, 564 oldal.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.