A kegyetlenség képei Érden

Lapunk fotósai megdöbbentő képsorozatban dokumentálják a hazánk demokráciáját is megrengető rendőri brutalitást. Nyílt sebek és sisakos, arctalan viperások „beszélnek” Magyarország jelenéről.

Szerdán, március 14-én nyílt meg a Brutalitás című fotókiállítás az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban. A képeket lapunk hat fotóriportere készítette: Burger Zsolt, Éberling András, Korponai Tamás, Máté Péter, Nagy Béla és Székelyhidi Balázs. A fényképek tényszerűen dokumentálják azt a félelmetes, döbbenetes és indokolhatatlan rendőrtámadást, amely a múlt év őszén söpört végig Budapest utcáin. Vérző, tépett szélű, nyílt sebeket látunk, sisakos, pajzsos, „viperás” rohamrendőröket, rémülten menekülő polgárokat, pánikot és teljesen értelmetlen durvaságot, kegyetlenséget. Megrázó és emlékezetes az a képsor, amelyen mankójára támaszkodó, láthatóan békés tüntetőt és társát a közpénzből fizetett pandúrhősök lefogják, és a földre szorítják (ártalmatlanná teszik?) a senkire sem veszélyes fiatalt.
Érd város polgármestere, T. Mészáros András, aki a jelenlévőket köszöntötte, figyelmeztető mementóként aposztrofálta a kiállítást, amely a március 15-i ünnep előestéjétől áll nyitva az érdeklődők előtt. Október 23-a sok áldozatának egyike, Révész Máriusz, a Fidesz képviselője mondott beszédet a megnyitón. Holnap ünnep lesz, nekünk most ünnepelnünk kellene, de a képekre nézve ettől elmegy a kedvünk – mondta Révész. Testközelből tapasztalta a rendőri brutalitást, ennek ellenére tanúnak alkalmatlan, mivel semmire sem emlékszik abból a napból. Gyurcsány őszödi beszéde után a televízió-székház ostromára olyan szüksége volt a hatalomnak, mint egy falat kenyérre, állította a politikus. Mint utóbb kiderült, igenis Gyurcsány irányította az eseményeket, a televízió épületének és a rendőröknek a „beáldozása” egyértelműen ennek az irányításnak köszönhető. Hiszen semmiképp sem hihető az, hogy egyetlenegy kétszárnyú ajtót a magyar rendőrség nem volt képes megvédeni. Az is kiderült mostanra, hogy az erősítést sem engedték a bajba jutott társak megsegítésére. Október 23-án a költségvetési vitáról terelték el a figyelmet azzal, hogy a tüntetőket rátolták a Fidesz nagygyűlésére, hiszen előnyösebb volt, ha az emberek nem a pénztárcájuk megrövidítésére figyelnek, hanem a zavargásokkal osztják meg őket.
Révész elmondta azt is, hogy ha egy angol filmes nem rögzíti erkélyéről megverésének a tényét, akkor azt a rendőrök egyszerűen letagadták volna (amit egyébként meg is próbáltak). Gyurcsány rárontott saját nemzetére, ezzel elment a legvégső határig. Ha a 159 évvel ezelőtti célokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy ma némelyik pont a tizenkettő közül ugyanúgy cél maradt csupán. A képviselő a sajtószabadságot és a 12. pontban megfogalmazott autonómiatörekvést emelte ki a még ma sem megvalósult 1848-as célok közül. Azzal fejezte be beszédét, hogy erre és a hasonló kiállításokra minél több embert el kell vinni, mert aki ezeket a képeket megnézi, az nem gondolja, hogy a csőcselék tüntetett, és világosan látja majd a kormányzó pártok hazug, erőszakos politikáját.