A Kortárs folyóirat és az irodalom ereje

Temesi Ferenc József Attila-díjas író Por, Híd, Pest trilógiájából olvasott fel részleteket a Kortárs című folyóirat és könyvkiadó sajtótájékoztatóján. A magyar irodalom elpusztíthatatlan erejére semmi nem hívhatja fel jobban a figyelmet a mai vészhelyzetben, mint a Temesi-trilógiához hasonló művek.

Megerősítette az irodalom segélykiáltását Kiss Anna költő, aki Mátis Líviának, a Kortárs Könyvkiadó korán elhunyt szerkesztőjének ajánlotta új versét. Rá emlékezett Tolvaly Ferenc író, a PEN Klub alelnöke is, kifejtvén, hogy a Kortárs új tartalommal, új arculattal és új tulajdonosok segítségével szeretne újjáéledni, miközben az eddigi értékeket megtartja. A jelenlegi kormányzat kivonult az irodalomtámogatásból, cserbenhagyta a szó művészetét, így az kénytelen az életben maradás esélyeit új módon megkísérelni, nyit a világirodalom, illetve a társművészetek, a képző-, a zene-, a színház- és a filmművészet felé. Kalász Márton a Magyar Írószövetség elnökeként vagyontalan, anyagi fedezet nélküli társtulajdonosként fejezte ki azon reményét, hogy a kortárs irodalom nem szorul perifériára a megújult szerkezetben. Mivel a kormányzat irodalomellenes magatartása aligha változik, a mai magyar irodalom csak reménykedhet, hogy túléli a jelenlegi kabinetet. Ambrus Lajos író, a lap és a könyvkiadó egyik frontembere feleségéről, Mátis Líviáról elmondta: az volt a gyengéje, ami normális világban az ereje lehetett volna. Sziszifuszi erővel próbálta újjáéleszteni a Szépirodalmi Könyvkiadóval együtt megszűnt Remekírók sorozatot. Tény, hogy nem tudott a reklámra pénzt fordítani, és a többi hazai kiadóhoz hasonlóan nem tudott az íróknak tisztességes honoráriumot adni. Laluk Márta, a Kortárs Kiadó gazdasági vezetője a lapot és a kiadót szerző, a kereskedő és az olvasó hármas pillérére szeretné helyezni. A Kortárs új tulajdonosainak nevében Csepregi Miklós elmondta, korszerű marketing és méltó külső, elegáns csomagolás nélkül a legjobb áru is eladhatatlan.