Horváth János történész, közgazdász fiatalon megjárta a nyilasok és a kommunisták börtönét. Élete és elméleti munkássága szorosan összefonódott Magyarország történelmének 1945–1947-ig tartó szakaszával. A Független Kisgazdapárt tagjaként azok között munkálkodott, akik elméleti szempontból megalapozták és a gyakorlatban kivitelezték az úgynevezett magyar gazdasági csodát.
Horváth János három kiváló dolgozatával megadja a kötet gondolati vezérfonalát. Címadó tanulmányában emlékezetünkbe idézi, hogy 1945-ben a magyar nemzet szellemi immunrendszere még működött. 1945. október 6-án a Független Kisgazdapárt 245 parlamenti mandátummal fölényesen megnyerte a demokratikus választásokat. Akkor még nemzetünk egyértelmű nemet mondott az egyre fenyegetőbben kibontakozó moszkovita diktatúrára, a megszálló szovjet hadseregre és a század legpusztítóbb ideológiájára, a kommunizmusra. Ám a Szovjetunió kikényszerítette 1947-ben a kék cédulás választásokat, amelyen a teherautókkal utaztatott szavazóbrigádok segítségével sem nyert a baloldali koalíció. Ezért meghamisították a választási eredményeket a kommunista párt javára, hogy a világ számára úgy tűnjön: Magyarország önként és dalolva hajtotta fejét Moszkva rabigájába.
A Hiperinflációból stabilizáció: magyar csoda 1946-ban című Horváth János-tanulmány kifejti, hogy az 1945-ös, a második világháborút követő hiperinflációt lehetetlen lett volna úgy megfékezni, ahogy a jelenlegi kabinet és jogelődjei próbálják megoldani a baloldali kormányok hatalomra kerülésekor újratermelődő gazdasági válságokat. A takarékosság, az adóemelés és a reformnak csúfolt állami sarcok lebénítják a gazdaságot. Horváth Jánosék 1946-ban magyar vállalkozókat támogattak kedvezményekkel és adócsökkentéssel, akik értékeket termeltek és munkahelyeket teremtettek. Ha ez emlékeztet a Fidesz gazdaságpolitikai elképzeléseire, az nem a véletlen műve.
A harmadik tanulmány, a Jalta hozadéka: a Szovjetunió szétesése és a megszállt országok felszabadulása. Ebben az írásában Horváth János helyreigazít egy történelmi tévedést, amely szerint a Nyugat a második világháború után eladott bennünket a Szovjetuniónak. Az egyezményben egyértelműen szerepel, hogy a Szovjetunió köteles tiszteletben tartani a megszállt országok szuverenitását, az emberi jogokat és a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciát. De a szovjetek 1947 után semmibe vették Jalta hozadékát.
A kötetből egyértelműen kikristályosodik a végkövetkeztetés: a kommunisták az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtása után ráébredtek, hogy nem tiltással, hanem elhallgatással lehet eltüntetni a magyar történelemből a koalíciós korszak három esztendejét, amikor a Független Kisgazdapárt és kereszténydemokrata szövetségesei rendet teremtettek a romokon és – a nyugati szakirodalom tanulsága szerint is – gazdasági csodát idéztek elő. A hamisítás következtében sokan még ma is helytelenül a kommunisták érdemének hiszik a második világháborús hiperinfláció megfékezését.
(Horváth János: Tiltott történelmünk, 1945–1947. Századvég Kiadó, 2007.)
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt