Három eltűnt évünk

O L V A S Ó Tiltott történelmünk címmel jelent meg a Horváth János profeszszor által szerkesztett könyv a XX. századi magyar történelem agyonhallgatott három esztendejéről. A kötet címadó tanulmányát a szerkesztő írta. A könyvet a Polgári Szalonban mutatták be.

2007. 03. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Horváth János történész, közgazdász fiatalon megjárta a nyilasok és a kommunisták börtönét. Élete és elméleti munkássága szorosan összefonódott Magyarország történelmének 1945–1947-ig tartó szakaszával. A Független Kisgazdapárt tagjaként azok között munkálkodott, akik elméleti szempontból megalapozták és a gyakorlatban kivitelezték az úgynevezett magyar gazdasági csodát.
Horváth János három kiváló dolgozatával megadja a kötet gondolati vezérfonalát. Címadó tanulmányában emlékezetünkbe idézi, hogy 1945-ben a magyar nemzet szellemi immunrendszere még működött. 1945. október 6-án a Független Kisgazdapárt 245 parlamenti mandátummal fölényesen megnyerte a demokratikus választásokat. Akkor még nemzetünk egyértelmű nemet mondott az egyre fenyegetőbben kibontakozó moszkovita diktatúrára, a megszálló szovjet hadseregre és a század legpusztítóbb ideológiájára, a kommunizmusra. Ám a Szovjetunió kikényszerítette 1947-ben a kék cédulás választásokat, amelyen a teherautókkal utaztatott szavazóbrigádok segítségével sem nyert a baloldali koalíció. Ezért meghamisították a választási eredményeket a kommunista párt javára, hogy a világ számára úgy tűnjön: Magyarország önként és dalolva hajtotta fejét Moszkva rabigájába.
A Hiperinflációból stabilizáció: magyar csoda 1946-ban című Horváth János-tanulmány kifejti, hogy az 1945-ös, a második világháborút követő hiperinflációt lehetetlen lett volna úgy megfékezni, ahogy a jelenlegi kabinet és jogelődjei próbálják megoldani a baloldali kormányok hatalomra kerülésekor újratermelődő gazdasági válságokat. A takarékosság, az adóemelés és a reformnak csúfolt állami sarcok lebénítják a gazdaságot. Horváth Jánosék 1946-ban magyar vállalkozókat támogattak kedvezményekkel és adócsökkentéssel, akik értékeket termeltek és munkahelyeket teremtettek. Ha ez emlékeztet a Fidesz gazdaságpolitikai elképzeléseire, az nem a véletlen műve.
A harmadik tanulmány, a Jalta hozadéka: a Szovjetunió szétesése és a megszállt országok felszabadulása. Ebben az írásában Horváth János helyreigazít egy történelmi tévedést, amely szerint a Nyugat a második világháború után eladott bennünket a Szovjetuniónak. Az egyezményben egyértelműen szerepel, hogy a Szovjetunió köteles tiszteletben tartani a megszállt országok szuverenitását, az emberi jogokat és a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokráciát. De a szovjetek 1947 után semmibe vették Jalta hozadékát.
A kötetből egyértelműen kikristályosodik a végkövetkeztetés: a kommunisták az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtása után ráébredtek, hogy nem tiltással, hanem elhallgatással lehet eltüntetni a magyar történelemből a koalíciós korszak három esztendejét, amikor a Független Kisgazdapárt és kereszténydemokrata szövetségesei rendet teremtettek a romokon és – a nyugati szakirodalom tanulsága szerint is – gazdasági csodát idéztek elő. A hamisítás következtében sokan még ma is helytelenül a kommunisták érdemének hiszik a második világháborús hiperinfláció megfékezését.
(Horváth János: Tiltott történelmünk, 1945–1947. Századvég Kiadó, 2007.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.