Áldozatkész misszióját ezúttal szűkebb pátriájának közelében folytatja, a Hargita megyei Kilyénfalván szeretne könyvtárat létesíteni. Miért éppen Kilyénfalván?
– Az oktatást érintő igen kedvező események zajlanak ez idő tájt a faluban, s ezekbe a folyamatokba a könyvtáralapítás szervesen illeszkedik. A több mint kétszáz éven át megszakítás nélkül római katolikus egyházi tulajdonban lévő iskola, amelyet az 1948-as romániai oktatási törvény az összes többi felekezeti intézménynyel együtt államosított, 2006-ban visszakerült az egyház tulajdonába. Azóta az iskolaépületet Kolumbán Imre polgármester és Szilágyi Lőrinc plébános a helyi tanács és az egyházközség támogatásával felújíttatta. Úgy gondoltam, a felújított falak közé kívánkozik egy könyvtár, amely anyanyelvünk és kultúránk őrzésében az itt élők segítségére lehet.
– A falu lélekszáma kicsi, az iskolában is csak I–IV. osztályos kisdiákokat oktatnak. Milyen tematikából szeretné a gyűjteményt öszszeállítani?
– Kilyénfalva valóban kicsinyke falu; s alig kétszázhatvan háza közül is néhány üresen áll. A falu lélekszámát a szocializmus észszerűtlen gazdaságpolitikája, a lélekölő kommunista ideológia és a fiatalok elvándorlása jóval ezer alá apasztotta. De az itt élők ragaszkodnak hagyományaikhoz, nemzetiségükhöz, vallásukhoz. Van azonban valami, ami a falunak szellemi nagyságot kölcsönöz: itt született Jakab Antal gyulafehérvári püspök. Az ő nevét viselve – a Vencser László kanonok, teológusprofesszor által Csíksomlyón alapított Jakab Antal Tanulmányi Ház mellett – a könyvtár a hitvalló püspöknek a szeretett szülőfaluban is méltó emléket állíthatna. Terveink szerint a könyvtár nem iskola-, hanem falusi könyvtárként szolgál majd. A gyűjtésnél tehát nem szorítkozunk csak kisiskolai olvasmányokra. Azt is tudni kell, hogy Kilyénfalva a szomszédos Tekerőpatak és Újfalu településekkel egybeépült, s közigazgatási szempontból Újfaluhoz tartozik. Karbantartott, működő könyvtár jelenleg a három falu egyikében sincs. A tervezett könyvtár szélesebb közönséget szolgálhat majd.
– Számos közintézmény, polgári kör, alapítvány és más szervezet hirdet hasonló akciókat, de az ön által közzétett felhíváson semmilyen intézmény neve nem szerepel, mindössze két magánszemély – Varga Gabriella újságíró és Szilágyi Lőrinc plébános – jegyzi a kezdeményezést. A két helyszín között a távolság több mint hatszáz kilométer. Önzetlenségének és fáradhatatlanságának ismeretében is kérdezem: hogyan bírja?
– Többször tapasztaltuk már, hogy a jó ügyhöz a Jóisten segítséget is ad. Rendkívül megindító a hazai írók, könyvkiadók és magánszemélyek bőkezű adományozási készsége. Talán a gyászos december ötödikén próbálunk valamennyien enyhíteni. Megvalósul a könyvtár, sokkal hamarabb, mint képzeltük. Jómagam végzem a gyűjtést, Kilyénfalva pedig segít a szállításban, és előkészíti a helyszínt a megfelelő polcokkal, szekrényekkel. Számunkra meghatározó személyek – Jakab püspök úr rokonai, tisztelői – sokat segítenek.
– Ki mondta ki először ezt a két szót, hogy Kilyénfalvi Könyvtár?
– A napokban történt, egy igen megrázó esemény kapcsán. 1993-ban egy fiatal, huszonkét éves kilyénfalvi lány, Albert Magdolna budapesti tartózkodását meghosszabbítandó hazautazott vízumért. Bukarestből soha többé nem tért vissza. A szülők tizennégy éven keresztül várták. Az erdélyi és a nemzetközi rendőrség is kereste, de hiába. Tizennégy év után, 2007 januárjában érkezett értesítés a még mindig reménykedő szülőkhöz, hogy a keresett fénykép alapján a lányukat egy 1993-ban a Dunába fulladt lány holttestével azonosították, akit a rákoskeresztúri köztemető 165-ös, ismeretlenek parcellájába temettek el. Akkor a család egyik tagja Budapestre utazott és megerősítette, hogy a keresett személy és a halott lány ugyanaz. A korhadozó kereszt helyére a család új keresztfát állított, Albert Magdolna 1971–1993 felirattal. Az elhalálozás körülményei ismeretlenek. A rákoskeresztúri köztemető NN (név nélküli) parcellájában az immár nevesített – Albert Magdolna – sírhelyet Szilágyi Lőrinc kilyénfalvi plébános 2007. február 12-én délután megszentelte. Ekkor jutott eszembe, hogy legközelebb nem üres kézzel megyek Kilyénfalvára. A könyvtár szót mégsem én mondtam ki először. A faluban a század elején működött népkönyvtár és iskolai könyvtár is volt a felekezeti iskolában. Ezekből a felnőttek és a gyermekek egyaránt kölcsönözhettek. A könyvtárban a magyar irodalom klasszikusai mellett a világirodalom jelentősebb alkotásait is megtalálták. A második világháborúban a könyvtár állománya szétszóródott. Most tehát nem könyvtár-alapításról, hanem a régi újraalapításáról van szó, amelynek már tervezem a megnyitóünnepségét…
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
