Telt házas dedikálások jócskán voltak. Umberto Eco Loana királynő titokzatos tüze című kötetéért olyan sokan álltak sorba, hogy a fáradó írót ki kellett csempészni a kongresszusi központból. A legtöbbet keresett, vásárolt, dedikált sikerkönyvek közé tartozott többek között Lévai Anikó A konyhaablakból című szakácskönyve, Gyurkovics Tibor, Kiszely István, Vasy Géza, Böszörményi Gyula kötetei. Szép számú közönség érdeklődött a díszvendég ország, Kanada bemutatkozásai iránt. Elisabeth Blajer, Kathy Clark, Anna Porter, Pablo Urbányi magyar származása önmagában is komoly vonzerőt jelentett, de sokan voltak Joseph Boyden, Sharon Pollock író-olvasó találkozóin is. A megszokott intenzív érdeklődés fogadta az elsőkötetesek pódiumbeszélgetéseit.
A nagy kiadók és az agyontámogatott, kormány közeli kiadók börzéjén nagyrészt az első emeleti ruhatári pultok mögött kialakított standokra szorultak azok a kiadók, amelyek megpróbálják csak azért is életben tartani a nemzeti, keresztény, polgári irodalmat. E szerény kis pultok mögött találhattuk meg a magyar irodalom igazi értékeit, a Széphalom Könyvműhely, a Nap Kiadó, a Kortárs Kiadó, a Magyar Napló, a Kráter Műhely Egyesület köteteit. E műhelyek műsoros bemutatói is inkább a korai órákra kerültek. Érdemes volt szombaton reggel tízkor odaérni a lengyel Wieslaw Mysliwski Látóhatár című regényremeklésének bemutatójára, amelyből Papp János színművész olvasott fel részleteket. A könyvet a Széphalom Könyvműhely rendezte sajtó alá. Józsa Péter fordító elmondta, hogy a Kő a kövön című regény elolvasása után szeretett bele az író különleges, újszerű, sűrű, intenzíven lüktető stílusába, humorába, különleges alkotói módszerébe. Az író úgy szerkeszti meg műveit, hogy a cselekmény végkifejletét már a könyv első oldalain megtudjuk, ezzel is jelezvén, hogy nem az események, hanem a szereplők belső reflexiói, jellemfejlődése a Látóhatár igazi témája. Szenyán Erzsébet, a kötet irodalmi szerkesztője kifejtette, hogy Lengyelországban nem okozott olyan tragikus nemzeti identitásválságot a téeszesítés, és korántsem volt olyan eredményes a szocialista falurombolás, mint a Kádár-korszak hetvenes éveiben, amikor mintegy kétezer település vált hazánkban szerep nélkülivé. Ennek dacára a Látóhatár című regényből is kiderül, hogy a parasztság – kiváltképpen a vidéki fiatalság – Lengyelországban is átesett az önazonosság-tudat krízisén. Mezey Katalin költő, kiadóvezető hozzátette: sajnos sehol máshol a világon nem vált olyannyira megbélyegzetté a nemzeti, a keresztény identitású vagy a kifejezetten népi-nemzeti elkötelezettségű irodalom, mint Magyarországon. A posztkommunizmusban az értéknélküliség vált trendivé.
A Pallas–Akadémia adta ki Bertha Zoltán Erdélyiség és modernség című kötetét. A jeles irodalomtörténész elmondta, hogy az erdélyi irodalom legjelesebb képviselőinek műveiben, Tamási Áron, Kós Károly, Sütő András, Kányádi Sándor, Páskándi Géza, Bálint Tibor munkáiban együtt élt a nemzeti elkötelezettség és az avantgárd formabontás iránti affinitás.
A Magyar Napló könyvkiadó ígéretes kiadványokat időzített a nemzetközi könyvfesztiválra. Németh László, Nagy Zoltán, Lőrincz György művei mellett különleges élményt nyújt a Nekünk ilyen sors adatott című, képes interjúregény, amelyet Csoóri Sándorral készített Szakolczai Lajos irodalomtörténész Móser Zoltán, Korniss Péter, Molnár Edit fotóinak felhasználásával. Vasárnap kora reggel Oláh János költő, a Magyar Napló Kiadó főszerkesztője moderátori irányításával beszélgetett Csoóri és Szakolczai. Utóbbi elmondta: könyvében azt a folyamatot ábrázolta, amelynek végeredményeként egy zseniális matematikusjelöltből a nemzet rebellise lett. Csoóri Sándor talán soha ily keserű őszinteséggel nem vallott a csődöt mondott rendszerváltozásról, amelynek egyik jelentős oka, hogy 1990-ben nem hozták nyilvánosságra a besúgók névsorát. Az egykori állampárt ügynökei most is köztünk vannak, és egyre inkább felbátorodnak.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját