Lélekben gazdagodva távoztak csütörtök este a Károlyi-palotából a Helikon Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum egész napos Márai Sándor-konferenciájának résztvevői. Az összkép fontos összetevője volt E. Csorba Csilla főigazgató tárlatvezetése a Magyar írók Berlinben című kiállításon. Szegedi-Maszák Mihály, Mészáros Tibor irodalomtörténészek, Kun Miklós, Ablonczy Balázs, Bertényi Iván történészek előadásaiból értékes gondolatokat nyertünk a cizellált irónia és a jövőbe tekintő éleslátás nagymesterének gigászi naplófolyamáról és szépirodalmi műveiről. A Válás Budán című regényremeklés szerelmi tragédiájából szinte mindent megtudunk a huszadik század első felének Magyarországáról, ahol a békebeli szalonbelsők intimitása, a szecessziós pesti paloták pompája egyre kevésbé tudja elrejteni a világra és a magyarságra leselkedő, démonian fenyegető veszélyeket.
Márai éleslátását mi sem bizonyítja jobban, hogy bár életében nem járt Szovjet-Oroszországban, a hazánkba is beszivárgó propagandaszólamok ellenére előbb felfedezte a keleti despotizmus, a sztálinizmus, a kommunizmus minden korábbinál veszedelmesebb, sátáni erejét, mint számos Moszkvát megjárt baloldali gondolkodó – tudtuk meg Kun Miklós történészprofesszor előadásából.
Márai naplójegyzeteiből kiderül, hogy egészen különleges, olykor meghökkentő optikán át érzékelte a világ abszurditását. Magyarországi, berlini, itáliai, amerikai vándorlásai során is megőrizte a művelt, konzervatív magyar polgár szemléletmódját, az enyhe anglomániát, a népiesek balszárnya iránti fenntartásokat. A kommunizmus és a pánszláv mozgalom elutasítása nála olyannyira szervesen összefonódott, hogy felháborodott idegenkedéssel utasította el Dosztojevszkij ázsiai démonizmusát és – szerinte – negatív, gyűlölködő messianizmusát is. Az orosz típusú kommunizmust minden másnál veszélyesebbnek érezte a magyarságra, így haláláig nem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a megszállt Magyarországon akár egy sora is megjelenjen.
Bogyay Katalin előadásából megtudtuk, hogy A gyertyák csonkig égnek átütő sikere nemcsak az írót tette világhírűvé, hanem a magyar irodalom iránti érdeklődést is kivívta az angol nyelvterületen. És segítheti a nyelvi határok áttörését Dárday István és Szalai Györgyi Az emigráns – Minden másként van című filmje is, amelynek alkotóival személyesen is találkozhattak a konferencia résztvevői. A film – többek között Bács Ferenc ragyogó alakításának köszönhetően – az irodalomban kevéssé tájékozottak számára is átélhetővé teszi a géniusz élettragédiáját.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
