Csodálatos dolog az elismerés, de inkább felelősség, semhogy nyugvópontot jelentene. Ön hogy érzi ezt?
– A József Attila-díj és az, hogy külföldre is eljutottak a könyveim, a szakma elismerését jelzi, ami nekem rendkívül fontos. Csillagászati léptékkel is alig mérhető távolságból érkeztem, s őszintén remélem, nem állok meg, hanem haladok tovább. Kétéves koromban mozgássérült lettem, és szüleim olyan nehéz körülmények között, olyan szegénységben éltek, hogy kénytelenek voltak intézetbe adni. Amikor nyiladozó értelemmel megkérdeztem okos embereket arról, mi lesz velem, azt felelték: egyértelmű és egyirányú az utam. A huszadik születésnapom után átkerülök a gyermekotthonból az idősek otthonába, és ott élhetek mindhalálig. Ekkor úgy döntöttem: emberi életet akarok élni.
– Nevezik önt magyar Rowlingnak és Tolkiennek, de mi, magyarok talán úgy érezzük, az ön művei szebbek, teljesebbek.
– Ne legyünk igazságtalanok se az élvezetes Harry Potter-sorozat, se a kitűnő A gyűrűk ura írójával, de a legnagyobb boldogság volt, amikor gyerekektől hallottam lényegében ugyanazt, amit ön mondott: azért szeretjük jobban Gergőt, mert a miénk. Fontosnak tartom a Gergő világát, mert ért egy-két negatív élmény. Rádöbbentem, tizenkét vagy tizennégy éves gyerekek nem tudják, mi a különbség a táltos és a sámán között. Vagy mit jelent az a szó, hogy garabonciás? Olyan történeteket próbáltam kitalálni, amelyekből a gyerekek ezeket az ismereteket megszerezhetik. Mindent szorgos kutatások, első sorban Hoppál Mihály könyvei nyomán jelenítettem meg.
– Egyetért-e azzal, hogy az igazán nagy művek mesék is?
– Igen, ha az ember megérteni és átélni akarja az irodalmi műveket, akkor gyerekké kell válnia. Ha ez a gyermek kivész belőlünk, akkor lelketlenek leszünk. Az irodalom számára létszükséglet, hogy ez a gyermek éljen bennünk. Az a célom, hogy továbbra is szórakoztató, modern műveket írjak. Lássuk be, régibb korokban keletkezett, zseniális gyermek- és ifjúsági művek, mint A Pál utcai fiúk vagy a Légy jó mindhalálig vagy a világirodalom nagy klasszikusai is, tizennyolc-húsz éves emberek számára válnak érthetővé. A mindenkori tizenkét–tizennégy éves gyermekeknek muszáj modern történetekben újra- és újraírni a gyermek- és ifjúsági irodalmat, éppen azért, hogy megvédjük őket az értéktelen, szinkretista zagyvaságoktól.
– Mostantól a német gyerekek is Gergő kalandjain keresztül ismerik meg a magyar történelmet.
– Jómagam és a Schenk Verlag kiadója, Schenk János együtt izgulunk: vajon a német közönség megszereti-e az én tipikusan magyar történeteimet? A könyveim sikere arról is tanúskodik: csodálatos, színes mítoszvilágunk minden összehasonlítás próbáját fényesen kiállja a gazdag kelta-angolszáz mondavilággal szembesítve is.
– Húsvét és pünkösd vonzáskörében vagyunk. Hogyan fogalmazná meg a két ünnep üzenetét?
– Éppen ma, beszélgetésünkre készülve néztem egy húsvéti, pünkösdi tárgyú dokumentumfilmet, ahol elhangzott: milyen szomorú, hogy a feltámadás és a lélek eljövetelének ünnepe múlttá vált. Manapság a családok legjavának, sajnos nemegyszer még a hívőknek is, a húsvét csak a sonkáról és a pálinkáról szól. A húsvétnak és a pünkösdnek ugyanolyan bensőségesnek kellene lennie, mint a karácsonynak.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
