Katonák, zenekarok

Hangos sikerrel zárult a hét végén Kaposvárott a tizenhatodik katona-zenekari találkozó, amelyen a három honvédségi, a központi rendőr- és a tűzoltózenekar elsőként a március elején elhunyt kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, Hidas Frigyes emléke előtt tisztelgett. Mint korábban, népdalfeldolgozások és népszerű slágerátiratok most is elhangzottak a város főterén. A kétórás szabadtéri koncert előtt egyebek között arról kérdeztük Csizmadia Zsolt ezredest, a Magyar Honvédség főkarmesterét, hogy van-e garancia a magyar katonazenei kultúra továbbélésére.

2007. 04. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két éve, a húszéves főkarmesteri múltat maga mögött hagyó nagy elődtől, Dohos Lászlótól vette át a tisztséget Csizmadia Zsolt, a honvédzenekarok harminckilenc éves főkarmestere, akit arról kérdeztünk, hogy a honvédelmi reformnak nevezett haderő-zsugorítás közepette miként tudtak talpon maradni a katonazenekarok.
Csizmadia Zsolt elmondta: habár az egri helyőrség zenekarát elveszítették, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Szolnokon, Szentendrén, Tatán, Székesfehérváron és Kaposváron megmaradt a honvédzenekar, Budapesten tovább fújja a marsot a helyőrségi és a központi zenekar, illetve Veszprémben is megmaradt a légierő kisebb létszámú együttese. Most 293 katonazenésze van a magyar honvédségnek, de nem is olyan régen még ötszázan muzsikáltak a tizennégy katonazenekarban.
A magyar zeneoktatásnak köszönhetően nincs gond a katonazenész-utánpótlással – állítja a főkarmester. Miután egy félmondattal megjegyzi, hogy a honvédségnek nem futná saját utánpótlás nevelésére, kifejti, úgy tapasztalta: ha valamelyik együttesből nyugdíjba megy egy muzsikus, a „polgári életből” mindig van próbajátékra jelentkező. – Fiatal zenészekből állnak a katonazenekarok, én a harminckilenc évemmel már öregnek számítok – mondja mosolyogva, majd arra a kérdésre, hogy mi a dolga a honvédség főkarmesterének, csak a legfontosabb teendőket sorolja. – Szakmai elöljáróként látogatom a helyőrségeket, ellenőrzöm a zenekarok kivonulóképességét, felkészültségét, szolgálati, protokolláris, térzenei és koncertrepertoárját, létszámutánpótlását, kottatárát és természetesen a szolgálati körülményeiket.
– A legfontosabb feladatunk a rendkívül gazdag magyar katonazenei kultúra ápolása, de játszunk színpadi és filmzeneátiratokat, népdalfeldolgozásokat, sőt népszerű slágereket is. Itt, a kaposvári koncerten is hallja a közönség öt zenekar előadásában a Hofi-féle Söprik az utcát vagy az ugyancsak rendkívül kedvelt Mit érek én? című Máté Péter-dalt. Ez utóbbit én dirigálom – fűzi hozzá.
Csizmadia Zsolttól megtudtuk, hogy a kaposvári találkozó mellett a debreceni és az egri helyébe lépő miskolci katona-zenekari fesztivál a legnagyobb kihívás számukra.
– A külföldi profi katonazenekarok meghívása igen költséges. Tavaly Debrecenben ugyan szerepelt négy vendégegyüttes, de az idei miskolci fesztivál költségvetéséből nem futja külföldi zenekar meghívására.
A honvédség nehezedő költségvetési körülményeivel együtt a zenekarok helyzete is folyamatosan romlik, az elvonások bennünket is érintenek. Ám aki szereti a közösségi zenélést, szívesen jön hozzánk. Persze nem titok: csaknem mindenkinek van egy másik pénzkereső elfoglaltsága is. Többen zeneiskolában tanítanak, szimfonikus zenekarban játszanak, és van, aki haknizik – mondta végezetül a főkarmester.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.