A Tartuffe-re esett a Békéscsabai Jókai Színház és a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatának választása – a szombaton este Kondoroson debütáló közös előadást további tíz romániai és magyarországi település színpada s közönsége várja. A Seregi Zoltán rendezésében született darab érdekessége, hogy új és sajátos felfogásban vitték színre Molière remekművét: ezúttal 1949-ben járunk, a kék cédulás választások idején, főhősünk pedig kétkezi ÁVH-s tiszt. A csökkentett keretből gazdálkodó önkormányzatok mint finanszírozók s fenntartók teljes egészében kimaradtak a produkció költségvetéséből, hiszen a békéscsabai Fiatal Színházművészetért Alapítvány elnyerte az EU Interreg-programjának támogatását.
A társulatok a fellépéseknek kifejezetten olyan helyszíneket kerestek, ahol a színházi kulturális élet meglehetősen hiányos.
Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója lapunknak kifejtette, hogy a vezetői poszt betöltésekor döntésében óriási szerepet játszott a teátrum földrajzi fekvése. Békéscsaba lehet az az összekötő kapocs, a vajdasági, erdélyi háromszög közepén elhelyezkedő híd, amely az összetartozást, az összefogást hivatott erősíteni – tette hozzá az igazgató. A Tartuffe bemutatójával az együttműködés elkezdődött, de a két művelődési intézménynek további közös tervei is vannak. A Jókai Színház a jelenleg felújítás alatt álló nagyváradi színháznak nyújt szakmai segítséget.
origo.hu
Miért nem hihetünk az ellenzéki szavazóknak?
