A művészettörténész Géger Melinda az állami múzeumok és a magángyűjtemények anyagából választotta ki a több mint félszáz, legjelesebb Vaszary-tanítvány százhúsz munkáját. Ha csak a számokat és az alkotók nevét nézzük, azt hihetnénk: lehetetlen ötvenhat szuverén művész munkájából koherens kiállítást rendezni. Pedig miután a múlt század utolsó évtizedeiben újraértékelt Vaszary Jánossal együtt a kiváló pedagógus hírében álló mester tanítványainak munkái is az érdeklődés középpontjába kerültek, kétséget kizáróan bizonyítható: műveikben több, jól látható közös vonás van.
Az más kérdés, hogy nem kimondottan Vaszary-tanítványként emlegetik őket. A lényeg viszont az, amit most Kaposvárott látunk, és amiről megbizonyosodhatunk: Vaszary János egyike volt azoknak a nagy hatású magyar mestereknek, akik útnak indítottak egy fiatal generációt, amely gyorsan megértette és bravúrosan alkalmazta a XX. század modern művészeti eszközeit. „Vaszary megtanítja övéit színt látni, színt merni és színben komponálni. Színízlése zamatosabb és színereje izmosabb a franciáéknál, differenciáltabb és őszintébb a németekénél” – idézi Rabinovszky Máriuszt a rendező. Az ötvenhat kiállító között jó néhány Kaposvárott született és a városhoz mindig erősen kötődő alkotó is szerepel. Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Beöthy István, Gyarmathy Tihamér, Hincz Gyula, Szántó Piroska, Vajda Lajos munkái mellett a mester unokaöccse, a regényeit is maga illusztráló író, grafikus, Vaszary Gábor rajzai is láthatók a kiállításon.
(Festők városa. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár. Augusztus végéig látogatható.)
origo.hu
Több mint 10 km-es a dugó az M1-esen
