A kultúrán spórolunk

Szűkülő források, gazdagabb repertoár, több előadás és kevesebb néző – a Heti Világgazdaság szeptember elején közzétett kutatásából kiderült, tavaly megtört Magyarországon a színházi konjunktúra. 2006-ban csaknem kétszázezer látogatót veszítettek a teátrumok, aminek oka több fővárosi direktor szerint az, hogy megszorító intézkedések idején elsőként a kultúrán spórolunk.

Bár a főváros által működtetett színházak támogatását már az idén csökkentették mintegy egymilliárd forinttal, s ennek hatásait csak később lehet felmérni, a hetilap írásából kiderült, a megszorító intézkedések nyomán már tavaly megközelítőleg öt százalékkal csökkent a teátrumok össznézőszáma. Magyarországon hagyományosan erős a színházi kultúra, a jelenség ezért igencsak figyelmeztető. Lapunk annak próbált utánajárni, a kevesebb támogatás mellett milyen stratégiát tudnak alkalmazni a budapesti színházak, hogy ne veszítsenek további nézőket.
Az Új Színház részben a promóció erősítésével szeretné megtartani a publikumot. – A szegény ember azonban vízzel főz, nagy reklámkiadásokra nincs pénz – mondta el Márta István. – Mobiltelefonnal készítettünk spotokat, amelyeket művészmozikban vetítenek, internetes oldalakon hirdetjük magunkat, ami szintén költségkímélő. Nagy reményt fűzünk az új bérleteinkhez. Más teátrumokhoz hasonlóan mecénásszékeket kezdtünk árusítani, s mivel a támogatás csökkenése miatt a stúdiószínpadon kevesebb előadást mutatunk be, nyitott színházi műhelyt hirdettünk meg, ahol független, alternatív társulatoknak biztosítunk fellépést és próbalehetőséget. Eddig több mint kilencven pályázat érkezett a stúdiószínpadra.
Bár tavaly csökkent az Új Színház nézőszáma, a teátrum még így is túlteljesítette a kötelezően előírt előadás- és nézőszámot – ami a befogadó színházként működő, szintén a főváros által működtetett Thália Színházra is igaz. Itt a támogatás csökkenése miatt takarékossági intézkedéseket vezettek be: munkatársakat küldtek el, csökkentették a marketingkiadásokat, helyárat emeltek. – Az elmúlt két évben reálértékben mintegy negyven százalékkal csökkent a támogatottságunk – nyilatkozta lapunknak Megyeri László igazgató. – A lehetséges szponzoroknál ugyanakkor félóránként adják egymásnak a kilincset, de nem hiszem, hogy mecénásoknak vagy szponzoroknak kellene pótolni azt, ami az állam vagy az önkormányzat kötelessége volna.
A hetilap kimutatása szerint a színházi szféra bevételeinek mindössze 0,4 százaléka származik a szponzoroktól. A Thália igazgatója úgy vélte, ez a szám még magas is, legalábbis a fővárosban nem jellemző. Megyeri László és Márta István ugyanakkor egybehangzóan állította, a nézőszámok tavalyi csökkenésének oka elsősorban az, hogy megszorító intézkedések idején elsőként a kultúrára fordított kiadásainkból spórolunk. A Thália Színház nézőszámairól ugyanakkor nincs pontos adat: ha nem a befogadó teátrum szervezi a közönséget, az előadás nézőszámai a fellépő társulat statisztikájában jelenik meg.
A hetilap összeállításából kiderül, az országos tendenciával ellentétben tavaly a két játszóhellyel rendelkező Bárka Színház egyharmaddal nagyobb publikumot vonzott a korábbi évhez képest. Igaz, a teátrum fenntartója nem a főváros, hanem a józsefvárosi önkormányzat, amely nem csökkentette a színház támogatását. – Ám a fővárosi színházak között még így is mi kapjuk a legkevesebb támogatást – tette hozzá Hegedűs Judit. A gazdasági igazgató szerint a tavalyi siker oka a több előadásszámban, a reklámra fordított nagyobb kiadásokban, valamint az aktív fesztiválszereplésekben is keresendő, de az új igazgató és az új művészeti koncepció is kiváltotta a nézők érdeklődését. A szponzorok esetenként egy-egy előadás létrejöttét segítik, de a Bárka Színház sem számol azzal, hogy a működéséhez szponzort találhat.