Összegereblyézte hat év verseit és tíz év novelláit Lackfi János, s ha már így tett, be is zsákolta – két kötetbe fért bele a jó pálinkára való cefre, a versek nevű gyümölcsé az Élő hal, a novelláké A legnehezebb kabát címet kapta. Este 7-kor kínál betekintést könyveibe a József Attila-díjas költő, író, a Horánszky utcai Párbeszéd Házában.
Nem ígérjük, hogy választ kapunk arra, az irodalom ma vicces vagy szomorú, értelmes vagy értelmetlen, olvasható vagy olvashatatlan, de kezünkbe adja a kérdések megválaszolásának kulcsát.
Véletlen-e, hogy éppen a jezsuitáknál terít asztalt a költő? „A hal ősi szakrális jelkép. (…) Élek-halok az élet-halálért. (…) Az élő halak olyan esendően tátognak az áruházi akváriumokban, hogy nem tudja nem önmagát látni bennük az ember. (…) Próbálom élőben közvetíteni, hogy minden nap élünk és egy kicsit meg is halunk” – mondja az idei Könyvfesztiválra kiadott Élő halról Lackfi. Estére Miatyánk-parafrázissal készül, tündibündi-nyelvvel, Szent Plázával és égen úszó nagymamákkal is.
Lackfi egyébként – gyakorló novellaíróként – egyenesen tagadja, hogy történetek vannak. Azon egyszerű oknál fogva, hogy „a világ egyetlen, szakadatlan történés-láncolat, csak mi nyiszálunk belőle pletykát, anekdotát, hogy legyen eleje és vége”. Történetek így aztán mégiscsak „lesznek”, a templomtornyot levágott lábbal megmászó Pali bátyáé, a Kálvária dombot talicskán elhordó Lajcsié (A legnehezebb kabát).
A Zsámbékon feleségével öt gyermeket nevelő Lackfi eddig nyolc verseskötettel jelentkezett, s három regényével, novelláskötetével, húsznál több műfordítás-kiadványával, nem utolsósorban pedig tíz gyermekkönyvével már eddig is szépen gyarapította szellemi szabadidő-töltési lehetőségeink számát. A Keresztény Kultúrszövetség által szervezett irodalmi esten a Misztrálból ismert Török Máté működik közre.
