Az I. Péter orosz cár II. Rákóczi Ferencnek írt leveleit és az 1703–1711-es szabadságharc zászlajának másolatát bemutató kiállítással, a Rákóczi-kor zenéjét bemutató koncerttel és tokaji borkóstolóval színesített tudományos tanácskozás számos különlegességet kínál a résztvevőknek. Helyszíneként például éppen az a híres Arbat szomszédságában lévő műemléképület szolgál, amelyben az első magyar nagykövet Szekfű Gyula történész volt, aki 1913-ban nagy botrányt kiváltó tudományos munkát publikált II. Rákóczi Ferencről.
A száműzött Rákóczi című, levéltári forrásokra támaszkodó értekezésében a kor szellemiségétől eltérő, realista képet festett a nagyfejedelemről, lerombolva a szabadságharc vezéréről kialakított ideált. Erről Hatos Pál, a külföldön működő magyar kulturális központok felügyeletét ellátó Balassi Intézet főigazgatója beszélt előadásában.
A Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Intézetet szeptember óta vezető Baranyi András az MTI-nek elmondta, hogy a Rákóczi Napok nem szerepeltek eredetileg az éves programban. Köszönhetően azonban az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete együttműködésének, a téma legjelesebb magyar, orosz és német kutatóit sikerült megnyerni a Rákóczi-szabadságharc vereségét és I. Péter külpolitikáját boncolgató tanácskozásra.
Céljuk a két ország történészei közötti párbeszéd erősítése volt, s ezt a párbeszédet folytatni kívánják. Erre újabb lehetőséget ad, hogy 2012-t az Orosz Föderációban a történelem évének hirdette meg Dmitrij Medvegyev elnök. A Napóleon serege elleni borogyinói csata 200. évfordulója apropóján ismét összeülnek majd a magyar és orosz történészek, s hozzájuk csatlakoznak osztrák kollégáik is – mondta Baranyi András.
