A tárlaton a bonyhádi születésű honvédtiszthez és családjához kapcsolódó tucatnyi írásos és tárgyi emlék között kiemelkedő az 1730-as kiadású, református biblia, amelyet Misztótfalusi Kis Miklós nyomtatott Utrechtben, és amely Perczel feleségének, Sárközy Júliának a családjától származik – mondta Szőts Zoltán, a múzeum igazgatója.
A bibliát és az 1848–49-es szabadságharc idején viselt atillát a múzeum a Szigetvári Várbaráti Körtől vásárolta, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával végzett gondos restaurálás után állítják ki. A könyv hatoldalnyi forrásértékű bejegyzést tartalmaz Perczeltől, aki többek közt 1891-ben írt soraival ötventagú családját veszi számba, „szent emberként” említve gyermekkori nevelőjét, Vörösmarty Mihályt. A kiállítás része az a Borbély Józsefnek, egykori bonyhádi evangélikus lelkésznek 1848. március 23-án intézett levél is, amelyben Perczel a Pesten, március 15-én kihirdetett 12 pontot írja le.
A völgységi városban Perczel Mór születésnapján, november 11-én emléknapot rendeznek, amelyen Mór oldalági leszármazottja, Perczel András Bolyai-díjas kémikus tart előadást, és megkoszorúzzák a honvéd tábornoknak a korábbinál méltóbb helyre került szobrát a róla elnevezett középiskola előtt.
A népes nemesi családból származó Perczel Mór (1811–1899) az 1848–49-es szabadságharc tábornokaként vált legendássá; a Zrínyi szabadcsapat élén az 1848. október 7-i, ozorai ütközetben döntő szerepet játszott, később váltakozó sikerrel két hadtest parancsnokaként harcolt. Törökországi, angliai emigráció után 1867-ben tért vissza Magyarországra, ahol Deák Ferenc kiegyezési politikáját támogatta. Nyolcvannyolc évesen hunyt el Bonyhádon, ahol szülőházában ma múzeum őrzi emlékét.
