Perverz optimizmus

Ki volt ez a szemüveges provokátor, aki egyesek szerint legalább annyira meghatározta a világot, amiben élünk, mint az Apple és Steve Jobs? Tibor Kalman, aki idén posztumusz Moholy-Nagy-díjat kapott. A díjat átvevő feleség, Maira Kalman, aki maga is elismert grafikus, a november 16-án tartott díjátadó előtt nyilatkozott a Kultúrgrundnak.

Éveken át a reklámipar frontvonalában küzdött, pályájának csúcsán a Benetton által kiadott Colors magazinnál. Oliviero Toscani cégének neve egybeforrt a szélsőséges indulatokat kiváltó provokatív kampányokkal. Kalman is igyekezett a maga képére formálni az egyre inkább „elcégesedő”, nemzetközi korporációk uralta világot. Ahogy írta egy helyen: meg kell tanulnod együtt úszni a barrakudákkal.

Kalman szüleivel együtt 1956-ban hagyta el az országot. A feleség, Maira Kalman szerint Magyarország végig jelen volt az életében. A díjátadó ünnepségen egyenesen „magyar harcosnak” nevezte, amikor arról beszélt, milyen fáradhatatlanul tudott küzdeni a férje. Tibor Kalman nem dizájnernek készült, egyszerűen az lett belőle. Újságírást tanult, majd egy New York-i könyvesboltban dolgozott, ami aztán kiadóvá fejlődött, és az arculatának kialakítása már az ő feladata volt. Feleségével együtt 1979-ben megalapította a ma is létező M&Co. dizájncéget, ahol meghatározó amerikai grafikusok több generációja nőtt fel, közöttük a kortárs tervezőgrafika egyik legismertebb alakja, Stefan Sagmeister.

Kalman hírnevét a Talking Headsnek készített lemezborítók is növelték. Az Andy Warhol által alapított Interview Magazine kreatív igazgatója volt, és számos szokatlan kiállítási terv is fűződik a nevéhez. A Colorsnál teljesedett ki az a törekvése, hogy a nagyvállalati világ szociális lelkiismeretét ébresztgesse. Hogy mennyire volt politikus Tibor Kalman, jól példázza az az interjú, amit a befolyásos Wired magazinnak adott 1996-ban. Ebben többek között megmagyarázza, dizájnerként miért törekszik arra, hogy „rosszul kinéző” termékeket tervezzen. Azzal érvelt, hogy társadalmunk folyamatosan a tisztaság illúzióját hajszolja, többek között ezért fehérek a komputerek is, hiszen ez a legkevésbé „sértő” szín. Ám ha olyat tervezel, amit senki se utál, valójában olyat terveztél, amit senki sem szeret igazán.

Kérésünkre, hogy röviden foglalja össze a díjazott filozófiáját, Maira Kalman egy könyvcímmel felelt. Ez a Perverz optimizmus, amit ő választott Tibor Kalman kötetének, és ami szerinte utal arra, amire férje egész életében törekedett: egyszerre széttörni és megalkotni a dolgokat. „Ez volt az alapelve: ha nem alkotsz valami olyat, aminek jelentése és tartalma van, akkor semmit se csináltál, és csak az idődet vesztegeted. Az alkotás eredeti értelmére gondolt, nem a dekorálásra. Filozófusként, újságíróként közelített meg mindent – és nagyon politikusan.”

Maira Kalman a maga által illusztrált cikkeivel folyamatosan jelen van több amerikai magazin, többek között a legendás New Yorker oldalain. Legtöbbször az utazásain szerzett élményeket próbálja megragadni, a jelentéktelennek tűnő részletekből, tárgyakból építve fel történeteket. Talán hamarosan Budapestről is új benyomásokat szerezhetnek az olvasói, hiszen még hat hétig tartózkodik nálunk. A díjátadó napján például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban járt, és elmondása szerint rengeteg figyelemre méltó széket sikerült lencsevégre kapnia.