Még egy promenád a Köztársaság téren

Igazi időutazásban lehetett része az átépítés előtt álló Erkel Színház utolsó nyilvános bejárásán a kíváncsiskodónak, melynek végén Kováts Kolos is kardot rántott.

Mennyi öreg kacat, jegyezte meg egy idős pár. Való igaz, csak úgy sorjáztak a biedermeier ágymatuzsálemek, a koros műanyag gyümölcsöskosarak és az ókori Hellászt idéző vázák. Az Erkel Színház előterében gúlákba pakolt kellékeket a naiv szempárok mellett értők is vizslatták: egy kalózláda mellett Rost Andrea csevegett a múltról Kováts Kolossal, míg a zsámolyoktól körülölelt Miklósa Erika Tokody Ilonával emlékezett az épületben egykor végigélvezett felejthetetlen előadásokra.

A rögbisként tolongó médiamunkások eközben az utolsó vágóképeket készítették az ország második számú opera-és színházi épületéről. Legalábbis a jelenlegi állapotról. A megszületett kormányhatározat alapján ugyanis az Erkel Színházat összesen mintegy 1,8 milliárd forintból varázsolják újjá 2013 végére. A visszaszámlálás az Opera honlapján látható órán keresztül hivatalosan is elkezdődött.

Sisakot húztak a művészek

Keményfejű emberek ők, de azért nem ennyire – mutatott az építkezéseken használt védősisakban feszítő világhírű magyar operaénekesekre Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház kormánybiztosa megjegyezte, 5 évvel ezelőtt született már egy kormányhatározat a köztársaság téri épület felújításáról, végül a bontás elmaradt. Az új szövegbe a célok mellett szerencsére a megfelelő számok is bekerültek, így idén 100 milliót, jövőre pedig 1,7 milliárd forintot költhet az állam a színház teljes körű felújítására, fogalmazott Ókovács. Hozzátette: hacsak nem találnak avar kori leleteket vagy bombákat az átépítéskor, akkor pontosan egy év múlva itt ünnepelheti 101 éves születésnapját az újjávarázsolt Erkel Színház.

Reméljük, hogy a ma feltámadó szél az Erkelt is tisztára söpri, az ég pedig kiderül a színház felett, vedlett időjóssá Mozsár István, a felújításért felelős ügyvezető igazgató, aki a sajtótájékoztatót követően már gyakorlott idegenvezetőként dirigálta az érdeklődők seregét.

Megmentették, hogy felújíthassák

Az első állomás az emeleti büfé volt, ahol kiderült: a falon lógó két Bernáth Aurél-kép, illetve az azokat 2009-ben védetté nyilvánító Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mentette meg a színház épületét attól, hogy a földdel tegyék egyenlővé. Na, ez itt a zsákutca, kiáltott fel valaki egy hatalmas földszinti ventillátorhoz érve, a labirintusból azonban földalatti kincsesbányába vezetett a menet. A 400 ezer kelléket rejtő tár kapui utoljára nyíltak meg a kíváncsiskodó tekintetek előtt. A kopja- és dárdahegyek mellett találtunk itt '30-as évekbeli versenyautó-hasonmást, de még arab feliratot viselő utcatáblát is. Látják, itt már látszik a rabicolás, mutatott a vakolatbugyit ledobó vasrácsokra Mozsár.

A wc-ben skáláztak

A férfi öltözőbe lépve még Tokody Ilona és Miklósa Erika is felváltva ámuldozott a Don Giovanniból avagy a Székelyfonóból oly jól ismert molyrágta ruhák láttán. A művészbüfé ablakában heverő, félig nyitott sakk készlet játékra csábított, a férfi mosdó látványa pedig mélyebb emlékeket hívott elő a művészekből. „30 évig a wc-ben skáláztunk” – dörögte Gulyás Dénes, ám Tokody Ilona riposztja sem késett sokat: „no, de milyen remek akusztika van ott”.

Az ügyvezető a színpad mögötti hatalmas raktárban elmondta, amennyiben 5-10 év múlva további források is rendelkezésre állnak, a jövőre megújuló épület legószerűen tovább bővíthető lesz majd. Korábban hallatszottak olyan hangok, hogy a színház jelen állapotában életveszélyes. Az igazság ezzel szemben a következő: maguk a felmérést végző mérnökök is meglepődtek azon, milyen jó állapotban van az 1911-ben, 9 hónap alatt felépített színház. Statikailag tökéletesen rendben van az épület, fűzte hozzá idegenvezetőnk immár a hatalmas leplekkel letakart nézőtéren.

Kardot rántott Kováts Kolos

Eközben a hátsó színpadon már minden készen állt az móka-kacagáshoz, a helyszínbejárás ugyanis csupán előjáték volt a centenáriumi ünnepséghez. Kováts Kolos egykezes kardjával szelte fel a százéves Erkel díszes tortáját, amiből minden megjelent kapott egy szeletet. „Önmagában egy nappaliból nem állhat egy lakás. Szükség van gyerekszobára, hálószobára és mosdóra is” – tekintett immár a jövőbe Ókovács Szilveszter, aki zárásként bejelentette: 2012. február 18-án megtartják majd az Erkel-estet. A befolyó összeget hozzácsapják a tervezett költségvetéshez, így maguk a művészek is hozzájárulnak a munkálatokhoz. Az óra ketyeg, 366 nap múlva pedig megszólal a vekker, és 2007 után újra felgördül a függöny a Köztársaság téren.