A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésével rendezett Müpa Mozi a filmek továbbgondolásához és értelmezéséhez is lehetőséget biztosít: a film után a beszélgetést a házigazda, Réz András moderálja. A Müpa Mozi első Fábri Zoltán-filmje az 1955-ben készült Körhinta, amelyet január 30-án, hétfőn este hét órakor vetítenek Budapesten a Művészetek Palotájában.
Az 1953 őszén játszódó történetben Pataki úgy dönt, kilép a szövetkezetből, és Farkas Sándorral, a lányának szánt gazdával a maguk urai lesznek. Mari viszont Bíró Mátét szereti, aki az új
szövetkezeti élet elkötelezettje. „Egy nagy szerelem és egy nagy lázadás története” – nyilatkozta művéről a rendező. Az irodalmi alapanyagtól markánsan eltérő forgatókönyvet a központi
dramaturgia és a kultúrkormányzat részéről vádak érték, hogy e „banális, polgári szintű Rómeo és Júlia-történet” nem érvényesíti eléggé az „új élet, a szövetkezetesítés igazát”. Fábri ilyen kemény harcok mentén tudta elementáris erővel, természetességgel ötvözni a személyes sorsot és a társadalmiságot, a kátyúk, a sár szociografikus hűségű valóságának megjelenítését az abból
felszárnyaló szerelem líraiságával, valamint az idősebb nemzedék „főd a fődhöz házasodik”patriarchális igazságával szemben a belső szabadság, a boldogsághoz való jog morális erejét.A főiskolás felfedezett Törőcsik Mari kislányos bája, tisztasága, méltóságának szépsége, rebbenő, körben suhanó boldogsága, Soós Imre világgal dacoló izzása, Szirtes Ádám elfojtott, baltát, poharat markoló szilajsága, Barsi Béla konok keménysége Fábri kitűnő színészvezetését dicséri. Az operatőr, Hegyi Barnabás expresszív világítása, plánozása nélkül nem alakulhatott volna ki Fábri az Aranypolgárt, a francia lírai realizmust, az olasz neorealizmust magyar környezetben egyedileg adaptáló világa, a hinta- és táncképek, az esküvői vonulás, a balta-montázsok lenyűgöző, tiszta szépsége.Szőts István Emberek a havason (1942) és Radványi Géza Valahol Európában (1947) című filmjei után harmadszor csodálkozhatott rá a világ a magyar filmre. Az 1956-os Cannes-i fesztivál után egy akkor még nagyon fiatal újságíró, Francois Truffaut, a zsürivel szemben így írt: „itt a nagydíjas film, az én nagydíjasom”.
A Fábri retrospektív programja júniusig folytatódik, kéthetente lesznek vetítések a Művészetek Palotájában. A Körhinta után Fábri Zoltán más fontos filmjei, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, az Isten hozta őrnagy úr, a Hangyaboly, Az ötödik pecsét és a Magyarok is műsorra kerülnek majd az új filmklubban.
