A híressé vált, képzeletbeli brit bentlakásos lányiskoláról szóló képregény először 1941-ben jelent meg, majd a történetből 1954-ben megszületett az első film is, a The Belles of St. Trinian’s. A produkciót 2007-ben St. Trinian’s – Nem apácazárda címmel újraforgatták Rupert Everett-tel a főszerepben, és 2009-ben folytatás is készült a filmhez. Searle az ötvenes években más brit magániskolákról készült szatírákhoz rajzolt illusztrációkat (Down with Skool, How to be Topp). Képregényrajzai magazinokban és újságokban is megjelentek, többek között a brit Punch és a The New Yorker közölte őket.
Irwin Shaw-val Párizs! Párizs! címmel közösen készített útikönyvet, amelyben a két művész egymástól függetlenül, a maga stílusában – az író precízen és színesen, a rajzoló szatirikusan – mutatja be a francia fővárost. A kötet 1981-ben magyarul is megjelent a Világjárók-sorozatban.
Searle munkáit az egész világon elismerték, több díjat kapott az Amerikai Képregényalkotók Országos Társaságától. Franciaországban pedig, ahol 1961-től élt, a becsületrenddel tüntették ki. A grafikus 1920-ban született Cambridge-ben, ott folytatott művészeti tanulmányokat. A második világháborúban japán fogságba esett Szingapúrban. Három és fél évet töltött egy munkatáborban, amelynek foglyai a thai–burmai-vasútvonalon dolgoztak. A fogság idején vázlatokat készített a tábor életéről, és azokat a kolerás betegek matraca alatt rejtegette. Kiszabadulása után publikálta a rajzokat, az eredeti munkák többségét ma a londoni Imperial War Múzeum őrzi.
