Bagyinszki Istvánné, a társaság titkára elmondta: Nógrád megyében Balassagyarmaton és Salgótarjánban koszorút helyeznek el Mikszáth Kálmán szobrainál, a rendezvényeken Selmeczi Zoltán, a balassagyarmati önkormányzat humánszolgáltatási osztályvezetője, illetve Csongrády Béla közíró, a társaság tagja mond ünnepi beszédet.
Pásztón az emléknapon tudományos diákköri programokat szerveznek a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. Az intézményben rendezik hétfőn a szépprózamondó verseny döntőjét, Kovács Anna, a Mikszáth Kálmán Társaság elnöke pedig A születés és halál gondolata Mikszáth műveiben címmel tart előadást.
Budapesten az író Mikszáth téri szobrát koszorúzzák meg, mielőtt baráti beszélgetést tartanak a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mikszáth Kálmán szülőfalujában, Szklabonyán Szászi Zoltán költő mond ünnepi beszédet az emlékház udvarán.
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei, ma már Szlovákiához tartozó Szklabonyán. 1869-ben a Fővárosi Lapokban kezdett publikálni, 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa. Első, Elbeszélések című kötete 1874-ben jelent meg, majd 1881–82-ben adták ki A tót atyafiak és A jó palócok című novelláskötetét. A Beszterce ostroma, a Szent Péter esernyője, a Sipsirica és A fekete város szerzője Budapesten halt meg 1910-ben.
A Nógrád megyei Horpácson 1904-ben vásárolta meg a 420 holdas birtokot, amelyen a földszintes öreg kúria mellé új kastélyt építtetett. Az épület 1954 óta múzeum, Magyarország egyetlen Mikszáth-emlékmúzeuma.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
