Hockney képeire harap London

Hatalmas az érdeklődés a brit fővárosban David Hockney tájképei iránt: a londoni Királyi Művészeti Akadémia szombaton megnyíló tárlatára olyan sokan akarnak jegyet rendelni az interneten, hogy már többször is összeomlott az intézmény számítógépes rendszere.

A David Hockney: A Bigger Picture (David Hockney: Nagyobb kép) című kiállításon a festő észak-angliai Yorkshire megyei szülőföldjének vibráló színekbe öltöztetett tájait fedezhetik fel a látogatók. Mint azt Christopher Le Brun, a londoni Királyi Művészeti Akadémia elnöke elmondta, a hatalmas érdeklődés miatt már többször is összeomlott az intézmény számítógépes rendszere.

Az élénk színekkel és játékossággal átitatott tárlat több mint 150 alkotást vonultat fel. Az első termek Hockney korai munkáiba engednek bepillantást, amelyeket még művészeti hallgatóként készített az 1950-es években. A szürke szín által dominált korai tájképek aztán lassacskán átadják a helyüket a vibráló színekben pompázó amerikai tájaknak.

A britek egyik leghíresebb kortárs művészeként számon tartott Hockney az 1960-as években intett búcsút Nagy-Britanniának a napfényes Dél-Kaliforniáért, ahol több mint harminc éven át festette a mára védjegyévé vált napsütötte úszómedencéket. Az április 9-éig futó kiállításon az 1980-as évek fotókollázsainak egy része is feltűnik.
A képek többségét azonban mégis azok a munkák teszik ki, amelyek azután születtek, Hockney 2004-ben visszaköltözött Angliába. A művész jelenleg Bridlingtonban, egy tengerparti városban él, és a környező yorkshire-i lankákból merít ihletet. „Egyáltalán nem terveztem, hogy maradok” – nyilatkozta korábban. – „De szép lassan rájöttem, hogy egy remek téma hever a lábam előttem: méghozzá maga a táj, amely egyszerűen magával ragadott”.

A termek egyikét a galagonya varázslatos és rövid virágzásának szentelt képek töltik meg. A tárlat utolsó alkotásain pedig a kaliforniai Yosemite Nemzeti Park fátyolos tája és a vadvirágokkal borított yorkshire-i erdő kel életre. Az alkotói munka során Hockney éppoly szívesen nyúlt az iPadje, mint az olajfestékei után: néhány kép a művész táblagépén született és nyomtatott formában került a kiállításra.

A különböző médiumok keveredésének jegyében készült egy videosorozat is, amelyet kilenc darab, egy helyre rögzített kamerával vettek fel, hogy az összes nézőpontot láthatóvá tegye. A brit főváros után a kiállítást májustól szeptemberig a bilbaói Guggenheim Múzeumban, októbertől jövő év februárjáig pedig a kölni Ludwig Múzeumban nézhetik meg az érdeklődők.