Mozikban a Suszter, szabó, baka, kém (kritikánk itt), ennek apropóján feltúrtuk a filmtörténetet, és kiszemezgettük belőle a legjobb kémfilmeket. Közfelkiáltással kihoztuk magyar legjobbnak Grabovszkyt, a Top Secreten meg kell pusztulni, Hitchcock pedig örök. Széles a merítés, de a sztárspionok mind James Bond öltönyéből bújtak ki.
Top Secret: a legbetegebb kémparódia
Kémeket parodizálni hálás feladat: fura szokások, még furább kütyük, erősen kattant főgonoszok. Kihagyhatatlan magas labdák. Minden idők legbetegebb ügynökös gúnymozija – ami egyben a hősies háborús-behatolós-kiszabadítós filmzsáner frenetikus paródiája is – nem más, mint a Top Secret. Ez az a film, amit annak idején az általános iskola szüneteiben képesek voltunk jelenetről-jelenetre újramesélni egymásnak, annak ellenére, hogy már rengetegszer láttuk. Nincs ezen miért csodálkozni; az Airplane alkotóitól mi mást várhatna az ember, mint megállás nélküli röhögőgörcsöt. Val Kilmer remekül hozza az idióta rock and roll énekesből kémmé átvedlő főszereplőt, és ha megnézzük a filmet, akkor garantált, hogy a Piszkos tizenkettő vagy a Kémek a sasfészekben című filmeket sem bírjuk úgy végignézni, hogy ne jusson eszünkbe, ahogy hőseink tehénnek öltözve próbálnak bejutni az ellenséges erődítménybe. Ehhez képest Johnny English és Austin Powers csak fékezett habzású móka.
Macskafogó: a legjobb magyar kém egy egér
Szórványos a filmes jelenlétünk kémfronton, ám egy-egy emlékezetes darab éppen ennek a tematikának köszönhető a magyar filmgyártásban. Tavaly például Bergendy Péter A vizsga című filmjében Kulka János figyelt meg, illetve figyelték meg. A filmtörténet oldalait lapozgatva találkozhatunk Várkonyi Zoltán 1963-as Fotó Háber című mozijával, amelyben Latinovits Zoltán elhárító tiszt épül be egy gyanús fotós szervezetbe. Az 1969-es Az oroszlán ugrani készül egyenesen egy korai, honi James Bond paródia, amelyben Bujtor István játssza a „Menő Fej” nevű szuperügynököt, feladata pedig egy náci tömeggyilkos szándékainak a megakadályozása. Minden magyar kémek és ügynökök etalonja azonban vitán kívül Grabovszky, a Macskafogó szupersztárja, aki Supermanként repül a csőben, farkával motorozik a tengeren és persze beszélő autója van. Ternovszky Béla fenomenális rajzfilmje tavaly volt 25 éves, de még mindig minden pillanata időtálló.
Jason Bourne és a többeik: sorozatkémek Bond öltönyéből
Minden tiszteletünk valamennyi kihívónak, de az örök kém, az ügynökök ügynöke csakis egy ember lehet: Bond, James Bond. A vásznon a mítosz 1962-ben a Dr. No-val és Sean Conneryvel kezdődött, s néhány szereplőcsere után jelenleg Daniel Craiggel is tart. A legjobb Bond-rész a rajongók többsége szerint a Goldfinger, a Bondok Bondja pedig Connery. Ian Fleming nőfaló, martini-fan, öltönyös 007-ese mellett többen is igyekeztek előtérbe kerülni. A nyolcvanas-kilencvenes években Jack Ryan (Vadászat a Vörös Októberre, Férfias játékok, Végveszélyben, A rettegés arénája), manapság pedig Ethan Hunt (Mission: Impossible-filmek), illetve Jason Bourne (Bourne-filmek) különösen népszerűek. De ahogy a gogoli mondás tartja: mindannyian James Bond öltönyéből bújtak elő.
Hitchcock pedig örök
Az egyik leglehetetlenebb küldetés Hitchcock klasszikusai között rangsort állítani. A feszültségkeltés nagymestere különösen otthonosan mozgott a kémek és ügynökök világában, s már angliai korszakában is klasszikusok készültek, elég csak az amerikai karriert hozó Londoni randevúra gondolnunk. Az amerikai korszak legjobb Hitchcock-mozijai között bizton emlegethetjük A kém, aki túl sokat tudott, illetve a Forgószél című filmeket. Azonban mindent egybevetve a képzeletbeli dobogó első fokára mégis az Észak-északnyugatot helyezzük, amelyben Cary Grantről tévesen hiszik azt, hogy kém. Ám mire erre maga is ráeszmél, azt kell észrevennie, hogy az életéért menekül. Hollywood egyik legmacsóbb és kedveltebb színésze brillírozik a filmben, s a nők bálványának, és a férfiak példaképének idejéből még élces beszólásokra is futja.
Titkok és Magánbeszélgetések: a lehallgatások legjei
A különféle pontokba szedett filmekben a legspeciálisabb lehallgatások szerepelnek, csak a sorozatkémek tucatnyi változatos megoldást kínálnak. A Mission:Impossible talicskaszám szállítja a legújabb alternatívákat. A kilencvenes évek elején, amikor az internet még csak kezdetlegesen létezett, egy Robert Redford vezette csoport már számítógépes kémkedésre specializálódott (Komputerkémek, 1992). A legnagyobb klasszikusa a lehallgatásoknak mégis egy szürke eminenciás, Harry Caul. Ha a név önmagában nem lenne ismerős, érdemes Francis Ford Coppola életművében keresgélni. A Magánbeszélgetés 1974-ben Coppola egyik rejtett mesterműve volt, benne Gene Hackman-nel, aki a lehallgatások nagymestere. A Magánbeszélgetés azonban sokkal több egyszeri lehallgatás-filmnél, főképp miután Hackman egy munkája után szembesül azzal, hogy a nagytestvér mindenkit figyel(het).
Tű a szénakazaéban, avagy a legjobb kémadaptációk
Ian Fleming (James Bond) és Tom Clancy (Jack Ryan-filmek) mellett remek írók sora készített kémregényeket, amelyek később kiváló filmadaptációk alapanyagául is szolgáltak a mozgóképek szerelmeseinek. Közülük nem mindegyik vált emlékezetessé, de néhány bekerült a klasszikusok táborába. James Grady A keselyű három napja című regényét Sidney Pollack vitte filmre Robert Redford főszereplésével 1975-ben. Redford a CIA beépített embere (Keselyű fedőnéven), akinek távollétében a washingtoni munkahelyén mindenkit meggyilkolnak. A szálak állami korrupcióig vezetnek, amelyek az ügynöknek magának kell felgöngyölítenie. Ennél is rémisztőbb volt Ken Follett Tű a szénakazalban című bestsellerének filmváltozata, amelyben Donald Sutherland a második világháborúban német kémként igyekszik Nagy-Britanniában a partraszállásról információkat szerezni. Küldetése során azonban egy hajótörés következtében egy házaspárhoz kerül, s ez még nagyobb kelepcét jelent számára. Kémtörténetnek tökéletes választás!
Stirlitz, a szovjet szuperspion
Stirlitz ül egy fa alatt.
A fán ül egy madár.
– Varjú! – gondolja Stirlitz.
– Anyád! – gondolja a holló.
Az idősebb korosztályok számára világos, hogy nem egy abszurd költemény, hanem az egykor rendkívül népszerű Stirlitz-viccek egyik darabja olvasható fentebb. És hogy mi volt a viccek alapja? Hát az, hogy az orosz filmipar csodafegyverének, a kelet-európai James Bondnak a kalandjai tényleg ilyen kínos részletességgel voltak tálalva: a narrátor még azt is elmondta a nézőknek, hogy mit gondol Stirlitz, a nácik közé beépített ruszki szuperspion. A fekete-fehér sorozat persze így is bejött a népeknek, hiszen hiánygazdaság volt, azt nézte az ember, amit kapott. Jóval veretesebb munka A mások élete, ami komoly vitákat is kavart azzal kapcsolatban, vajon a film hitelesen mutatta-e meg a kelet-német Stasi-ügynök munkáját. Pedig az igazság az, hogy nem oktatófilmként ajánlható Florian Henckel von Donnersmarck mozija, hanem egy kivételesen szép és mély fim a hatalom lélektorzító működéséről, eszmékről, az emberi kapcsolatok kusza szövedékéről.
A legjobb hollywoodi kémfilm remake
A Tégla egészen jó film, még akkor is, ha hongkongi eredetijét, A szigorúan piszkos ügyeket hajlamos a kritika többre értékelni. Az a macska-egér játék, ami a mindkét oldalon – vagyis az ír maffia és a rendőrség kötelékeibe – beépített téglák között zajlik, elegendő feszültségadaggal szolgál, és innen már nyert ügyünk van, ezzel a szereposztással (Jack Nicholson, Matt Damon és a remek formát hozó Leonardo DiCaprio) nem lehet igazán mellényúlni. A film végkicsengése keserű ugyan, mégis, mintha egy görög sorsdrámát zárna le: rossz sorsát senki sem kerülheti el, az ítélet végül mindenkire lehull. A True Lies – Két tűz között című Schwarzenegger mozi ugyanakkor fényévekkel előzi meg francia eredetijét. Nem mintha a családja előtt ügynökfoglalkozását ügyesen rejtegető kémfilm, a Titkolt titkos ügynök nem lett volna szórakoztató darab, de a Claude Zidi rendezte gall mozi néhány egységgel kevesebb pénzből gazdálkodott, mint a James Cameron által felturbózott hollywoodi változat, így az egyenlőtlen küzdelmet Schwarzi bicepsszel, de legalábbis a sztriptízező Jamie Lee Curtis-szel nyerte meg.
