Lissner mind a magánadományok, mind pedig a szubvenció csökkenésére számít, ami még akkor is veszteséget gerjeszthet, ha kompenzációképpen növelik az előadások számát.
A válság ellenére a bérleteladások ebben a szezonban 7 százalékkal nőttek – ma az operának 17 400 bérletese van. A siker másik mutatója, hogy a Scala sosem látott pénzügyi sikert ért el egyetlen előadással: a Halál Velencében bemutatója 281 154 eurós bevételt hozott, szemben az átlagos 250 ezres estékkel. Ebben az évben a színház közönsége 253 előadást láthat, 2004-ben még csak 180-at.
Noha az igazgató kapott támogatási ígéretet Mario Monti új kormányától, az mégis bizonyos, hogy idén az olasz kulturális intézmények kevesebb állami támogatásban részesülnek, mint európai társaik. „Minél több dolog válik nehezebbé, minél több embernek megy rosszabbul, annál többen akarnak moziba és színházba menni. Nem pusztán kikapcsolódásra van szükségük, sokkal inkább együtt akarnak lenni egy fedél alatt, ugyanazt az élményt akarják megosztani egymással” – fejtette ki az intézményvezető.
A Scala 2012-es költségvetése 110 millió euró, ez némileg kevesebb, mint a tavaly felhasználható pénz. Az összeg negyven százaléka országos, regionális, tartományi és városi szubvenció, 60 százaléka magánadományokból, a jegybevételekből és szponzoroktól származik.
Lissner szerint a Párizsi Opera költségvetésének 60, a Bécsi Staatsoper pedig 55 százalékát kapja az államtól.
A Scala a 19. században
Forrás: Wikipedia
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!