Megnyílt a Csontváry Múzeum

Bár a kiállításának anyaga nem változott, belső terei felújításának köszönhetően a korábbinál látványosabb tárlattal várja a látogatókat a pécsi Csontváry Múzeum, mely kedden nyílt meg újra a nagyközönség előtt.

Az eseményt nagy érdeklődés kísérte. A termek szinte zsúfolásig megteltek a helyi közélet és kultúra jeles képviselőivel, művészettörténészekkel, múzeumi szakemberekkel, diákokkal, akik mindannyian kíváncsiak voltak a változásra.

A két hónapig tartó és 5,1 millió forintba kerülő munkálatok keretében átfestették a falakat, mázoltak, felcsiszolták és lelakkozták a parkettát, valamint korszerűsítették a világítási rendszert. A kiállítás a falak vöröses, okkeres árnyalatának köszönhetően látványosabb lett, a tárlat hangulatához illő új megvilágítás pedig kiemeli, „tüzesebbé teszi” a képeket.

Sárkány József művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Művészettörténeti Osztályának vezetője a rekonstrukció szükségességét korábban azzal indokolta az MTI-nek, hogy ehhez hasonlóra utoljára két évtizeddel ezelőtt volt mód, a múzeum pedig továbbra is méltó körülmények között szeretné őrizni a műkincseket, páratlan élményt nyújtva a látogatóknak, akikből az elmúlt húsz évben egymilliót fogadtak.

A feladatok elvégzéséhez jó alkalmat adott, hogy az alkotások nagy részét kölcsönadták a szegedi és szentesi Csontváry-kiállítás megrendezéséhez, így a múzeumot ideiglenesen bezárták. A kivitelezés révén lehetőség kínálkozott a tárlat anyagának átrendezésére is, arra, hogy másként értelmezzék a képek közötti kapcsolatokat és megpróbáljanak új összefüggéseket bemutatni.

A megnyitón Bertók László Kossuth-díjas költő elmondta Villanyvilágított fák Jajcéban című költeményét. Versének keletkezésével kapcsolatban utalt arra, hogy lenyűgözte Csontváry költőisége, monumentalitása, zsenialitása.

Pécsen az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején, egy új lakásba költözése után vásárolta meg Csontváry Villanyvilágított fák Jajcéban című festményének reprodukcióját, amely egy Rippl-Rónai-önarcképpel és egy Egry József-alkotással együtt szobája falát díszítette.

Csontváry születésének 120. évfordulója és a múzeum megnyitása alkalmából a Jelenkor folyóirat a festőnek szentelte 1973 szeptemberi számát. Ebbe számos ismert alkotó publikált Csontváry ihlette verseket, tanulmányokat. Ő témául annak ellenére választotta a Villanyvilágított fák Jajcéban című festményt, hogy a mű nem Pécsen volt kiállítva.

Elmondta: magára is gondolva egy történetet képzelt el, amely arról szól, hogy valaki elindul nagy álmokkal, reményekkel valahova. Megpróbáltatásokon keresztül elér oda, de nem azt találja ott, amit elképzelt. Úgy vélte, ez az emberiség számára is tanulság, és ezért van az, hogy mindig újra elindulunk, és el akarjuk érni, amit akarunk. Ez pedig nagy dolog.

A megnyitón ezután felléptek „A Hetedik” Kortárs Táncműhely tagjai, majd Nagy András muzeológus, esztéta tartott tárlatvezetést a résztvevőknek.

A baranyai megyeszékhelyen 1973 óta működik a Csontváry Múzeum. Az intézmény Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) festőművész mintegy 100 alkotásból álló életművéből 42 műtárgyat – 14 grafikát és 28 festményt – őriz. A művek a Magyar Nemzeti Galéria, a Janus Pannonius Múzeum és a pécsi önkormányzat tulajdonában vannak.