Tálcán kínálják az arcukat + Videó

Megújult a Szépművészeti Múzeum Múzeum+ elnevezésű programsorozata. Havonta egyszer, egy adott téma köré csoportosítva tartanak különleges tárlatvezetéseket, workshopokat. Elsőként a divatról esett szó: Zoób Kati gallérozta a közönséget.

Szinte megrohamozták a Szépművészeti Múzeumot csütörtök este a kultúrára éhezők, annak ellenére, hogy nem mérik olyan olcsón ezeket az estéket. Válság ide vagy oda, az emberek igénye nem változott: szükség van a kulturális élvezetekre. A Múzeum+ estén lehetett ékszereket készíteni a Gyöngyhalász munkatársainak segítségével, bárki újraöltöztethette a spanyol gyűjtemény műalkotásainak szereplőit. Barátnők, párok, kisgyerekek tömörültek az asztalnál, hogy textilből, papírból, flitterből elkészítsék saját kreációjukat. A legtöbben Velázquez Mazo Margarita Teresa infánsnőt ábrázoló festményét gondolták újra. Illésy Lenke, az ille-olla kabátok tervezője pedig saját téli kollekcióját mutatta be. Ha valaki a legyártott kabátok között nem találta meg a megfelelőt, az Lenke tervezőprogramja segítségével elkészíthette saját modelljét, a kívánt gallért, az ujj hosszát, a gombok számát, formáját, a kézelő nagyságát kellett csak egymáshoz illeszteni. Ahogy a tervezőtől megtudtuk, a komoly vásárlóknak néhány héten belül el is készíti a kért kabátot.

Zoób Kati és a spanyolgallérok – arcok a tálcákon
Fotó: Béres Attila

Egyértelműen Zoób Kati tárlatvezetésére érkeztek a legtöbben. Aki nem ért oda időben, első körben már nem is fért be a Holland Gyűjtemény termeibe. Zoób Kati azonban nem hagyta cserben a kint ragadtakat, megismételte a vezetést. A holland festők – Frans Hals, Rembrandt és köre, Jan Steen és a Ruisdaelek – portréképein megjelenő spanyolgallérok kapcsán mesélt a tervező divatról, példaképekről, a ruhákhoz fűződő saját viszonyáról.

– Azt szokták mondani, hogy a szem a lélek tükre. Divattervezőként úgy gondolom, a gallér az arc tükre. A spanyolgallér által ezek az emberek tálcán kínálják az arcukat, a lelküket. Az akkori korban a divat nem követelte meg az emberektől, hogy viseljék a saját testük szépségét, ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy magukból valamit megmutassanak. A spanyolgallér mindent elmond a viselőjéről, annak életmódjáról, szokásairól – fogalmazott a tervező, aki a gallér készítésének nüansznyi trükkjeibe is beavatta a hallgatóságot. Nagy türelmet, odaadást igénylő ünnepi kiegészítőről van szó, amelyet egy életen át kell gondozni. Minden egyes mosásnál darabokra kell szedni a sűrű berakású organza vagy batiszt anyagot, majd kikeményítés után újra összevarrni őket.

Zoób Kati a mai korra is reflektált. Példaképe, Alexander McQueen provokatív brit tervező 2004-es kollekciójával állította párhuzamba a kor ruháit. McQueen új formanyelvet teremtett a divatban, nem ismert határokat: készített estélyit élő virágból, esküvői ruhát tollakból. Kiegészítőnek használt madarakat, kalitkát, esernyőt, vagy használt italosdobozokat, gumikereket, de egyszer állati csontvázat is terített modellje vállára. A formabontó tervező, aki tavaly lett öngyilkos, munkásságáért 2003-ban II. Erzsébettől megkapta Nagy-Britannia egyik legmagasabb kitüntetését, a közvetlenül a lovagi cím alatt elhelyezkedő Commander of the Order of the British Empire (CBE) érdemrendet.

McQueen a történelmet dolgozta fel az említett kollekcióban, Zoób Kati szerint túlvilági alakokat teremtett a fekete spanyolgalléros ruhái által. Míg a spanyolgallér a maga korában a személyiség tükre volt, McQueennél más jelentést nyert. Ruhái szinte bezárják a személyiséget, viselője – ahogy Zoób Kati fogalmazott – nem akar magából semmit megmutatni. McQueen a mai és az ősi öltözködési elemeket olvasztotta egybe: eposzokat mesélt el, historizáló ruháival megalkotta a saját démonait, szentjeit, asszonyait és lányait.

A következő Múzeum+ este február 16-án lesz, akkor a szerelem lesz a középpontban.