A bulvárlapokat meghazudtoló jelenetek díszítik eleink egyes tárgyait. Olyan celebek meghurcolása is felkerült a férfi szépségápolásban elengedhetetlen tükrösre, mint például Savanyú Jóska elfogása. A nép körében hősnek számító betyárok ugyanakkor inkább tündöklésükkor voltak megörökítve, szeretőjükkel mulatozva vagy üldözőik baját ellátva, természetesen mindig puskával oldalukon.
A figurális ábrázolás csak egy részét teszi ki a térben és időben messze nyúló mintakincsünknek, ugyanakkor kijelenthető, hogy a különféle ábrák talán még beszédesebbek, mint a stilizált alakok. Egyes minták keresztény történeteket, míg mások népi bölcseleteket írnak le. Négy „egyszerű” geometriai emberalak a házasélet nehézségein segítheti át az ifjú szerelmeseket. A nem éppen PC bölcselet szerint csak a férfiembernek van joga dühöngeni, s míg a ház ura razziázik, addig az asszonynak egy korty vizet kell tartania a szájában, így a veszekedések elkerülhetőek. De minden egyes ciráda és virág is többletjelentéssel bírhat, a pomagránát, azaz a gránátalma például a termékenység szimbóluma volt.
A Néprajzi Múzeum rajzgyűjteményéből összeválogatott album legfőbb erénye a már magukban is művészi értéket képviselő ábrázolások. Ugyanakkor Tasnádi Zsuzsanna és Selmeczi Kovács Attila a történeti áttekintés mellett olyan „huncutságokat” is napvilágra hoznak a könyvben, mint a mezőkövesdiek éhezésbe torkolló divatőrülete. A szerzőpáros nem titkolt szándéka, hogy „proaktív” legyen a kötet, és a kalandvágyóbbak maguk is belevessék magukat a magyarságunkat meghatározó cifrálkodásba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!