Az újság irodalmi melléklete „elégikus és elegáns” műként jellemezte az Erdélyi történet trilógia első kötetét. Ebben a tekintetben Joseph Roth, a XX. század első felében élt osztrák író, újságíró könyveivel vont párhuzamot a szemleíró.
Terjedelmében és témájában Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című regényéhez hasonlította az 1904 és 1914 között játszódó történetet. Kiemelte, hogy Bánffy regénye ugyanúgy az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásával foglalkozik, mint Musil megközelítőleg ugyanakkor keletkezett műve. Az írás melankóliája ugyancsak Roth prózájára emlékezteti a cikk íróját. A könyv vonzerejét – írta – mindenekelőtt az adja, hogy a magyarok szemszögéből mutatja be ugyanezt az időszakot.
„Az olvasónak nemcsak a Habsburg-ház hanyatlásáról és a többnemzetiségű állam konfliktusairól lesz elképzelése, hanem a monarchia perifériájának életéről is meglehetősen átfogó benyomást kap” – olvasható a cikkben. Az elbeszélésmódot feszültség és egy viktoriánus regény hosszú lélegzetű stílusa jellemzi a szemleíró szerint, a fordítás pedig megőrzi Bánffy stílusát és precizitását. „Ez a monumentális történelmi regény azonban sokkal többet, differenciált látásmódokat is nyújt” – írta a Die Presse.
Bánffy Miklós, Magyarország 1921–22 közötti külügyminisztere, 1873-ban született Kolozsváron és 1950-ben halt meg Budapesten, trilógiája 1934–40 között jelent meg először. Németül a regény a bécsi Zsolnay kiadó gondozásában jelent meg, Andreas Oplatka fordításában. A kötetet jövő kedden mutatják be Bécsben a Collegium Hungaricum, a kiadóház és a magyar nagykövetség közös szervezésében, a fordító részvételével.

Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő