Ma már kevesek számára kérdés, hogy közös kincsünk az a szellemi örökség, amelyet a csángóság megőrzött a magyar nemzet számára. Szokások, táncok, dallamok, az archaikus nyelvjárás – hosszan sorolhatnánk mindazokat a történelmi-néprajzi emlékeket, amelyek egyetlen helyen találhatók meg élő formában: mégpedig a csángó falvakban.
Persze mindezzel az asszimilációt erőltető román hatóságok is tisztában vannak, így mára Moldva jelentős része teljesen elvesztette magyar identitását. Ugyanakkor egyre több faluban eszmélnek: újratanulják a nyelvet, keresik a kapcsolatot az anyaországgal, és egyre többen vallják magukat csángó magyarnak. Az anyaországban, Erdélyben és Moldvában is számos kezdeményezés indult ezen törekvések erősítésére, említhetnénk a keresztszülőprogramot, az anyanyelvoktatást, a tánctáborokat, táncházakat, vagy azt a számos civil kezdeményezést és alapítványt, amelyek a maguk módján vállalták a munka egy-egy szeletét.
Kedvcsináló a 2010-es bál műsorából:
S persze a legnagyobb figyelemfelhívó esemény a tizenhat éve tartó farsangi Csángó Bál, amelynek legfontosabb üzenete a csángó kultúra megismertetése a szélesebb közvéleménnyel. (Bár Gyimes Trianon előtt Magyarországhoz tartozott, és három faluja nagyjából Székelyföld képét mutatja a magyar nyelvhasználat és identitás arányaiban, vagyis itt sokkal jobb a helyzet, mint Moldvában, azonban megtörve a történelmi-földrajzi egységet, az egyik falut, Gyimesbükköt már jó ideje elcsatolták Hargita megyétől, és a román asszimilációs törekvések erőteljesen érezhetők.)
A szervezők a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra akarják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies, páratlanul gazdag népművészetének – a viseletek, szokások, táncok – bemutatása.
A XVI. Csángó Bálon Lakatos Demeter csángó magyar költőnek állítanak emléket születésének 100. évfordulója alkalmából. A szervezők kiemelték, Lakatos Demeter volt az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője. Versei – irodalmi értékük mellett – elsősorban tájnyelvi dokumentumként fontosak a magyar művelődés számára.
A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja, amelynek fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök, egész estés, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. A Petőfi Csarnokban színpadra lépnek hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok Forrófalváról, Budáról, Klézséből, Külsőrekecsinből, Pusztinából, Somoskáról, Gastenyből, Prajoaiából, Setétpatakáról, Balahányospatakáról, Gyimesfelsőlokról.
A bál vendége lesz Legedi László István, Hodorog András, László Erzsébet, Nyisztor Ilona, László Paula, László Ioána, Mandache Aurel, Antim Ioan, Timár Viktor, Tímár János, Antal Tibor, Mojszi Gábor, Kicsi Kóta Károly, Petrás Mária és a Dresch Quartet. Fellép a Jászság Népi Együttes, a Berka Együttes, a Fanfara Complexa, a Tűz Lángja Zenekar, a Kőketánc Gyermektáncház, a Somos és a Zurgó együttes. A műsorban részleteket vetítenek a „Messze, hol nap szentül le” című, Lakatos Demeter emlékére készült filmből.
A színpadi műsort több helyszínen zajló táncház, koncertek, énektanítás és más programok követik. Kiállítás nyílik Petrás Mária keramikus alkotásaiból, valamint Kocsán László és Mucsi Gyula fotóiból, amelyek a moldvai csángók életébe engednek bepillantást. Emellett fényképészek, textil- és kerámiaművészek is bemutatják a csángó kultúrkörből merített munkáikat.
A színpadi műsort megelőzően tartják a Kőketánc Gyermektáncházat, amelynek minden évben hatalmas sikere van a kisgyermekes családok körében.
