A román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium közleményében emlékeztetett: a sírok védetté nyilvánítását az tette szükségessé, hogy a temető ugyan negyven éve B-kategóriás műemlékként szerepel a romániai országos műemlékvédelmi listán, de az általános keret nem biztosított egyéni, kiemelt védettséget egy-egy síremléknek.
Az utóbbi években tapasztalt sírrongálások nyomán Kelemen Hunor miniszter tavaly elrendelte a sírok felmérését. Így készült el az a 394 tételből álló jegyzék és a hozzá csatolt fényképes dokumentáció, amely a mostani rendelet alapját képezte. A dokumentációt a minisztérium által felkért szakértők, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság munkatársai készítették el. A jegyzékben szereplő sírok védettségét az Országos Műemlékvédelmi Bizottság javasolta december végi ülésén.
Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a kulturális tárca és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik kiemelten fontos célkitűzését sikerült véglegesíteni. „A védettséggel az erdélyi magyar történelmi múlt előtt hajtunk fejet, őrizzük meg nagyjaink méltó emlékét” – tette hozzá a miniszter. Azt is megemlítette, hogy a védetté nyilvánított síremlékek 85 százaléka magyar származású személyiségé. Kelemen Hunor közölte, arra kérte a Kolozs Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságot, hogy javasolja további sírok műemlékké nyilvánítását.
A védettséget kapott síremlékek között található többek között Apáczai Csere János, Tóthfalusi Kis Miklós, Szenczi Molnár Albert, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Dsida Jenő, Jósika Miklós, Xántus János sírboltja, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella közös síremléke, valamint az Esterházy–Mikó–Mikes-család sírkertje.
origo.hu
Századvég: A magyarok szerint a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak
