Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes Magyarország és egyben Budapest turisztikai erősségének nevezte a fürdő- és gyógyturizmust. Felidézte, hogy a Király fürdő építését 1565-ben kezdték, de akkor még funkcionális szerepe volt, mégpedig az, hogy a várat védők az ostrom alatt fürdeni tudjanak. Ez a szerep az évszázadok során jelentősen átalakult, a 19. században előtérbe kerültek a kényelmi, gyógyászati, szórakozási szempontok.
A főpolgármester-helyettes szavai szerint a 20. század elején sporttevékenység is települt a fürdők mellé, „felsorolni sem lehet azon olimpiai bajnokok számát, akik a Császárban nevelkedtek és dicsőséget hoztak Magyarországnak”. Szentes Tamás arról is beszámolt, hogy ezekre és a hagyományokra alapozta a kormány az Új Széchenyi-tervet, miszerint az egészségturizmus, a medical spa, a wellness kitörési pont, az értékeket ki kell aknázni, ezekre kell építeni a jövőt.
A fürdőkultúra fejlődését bemutató tárlat kapcsán Csapó Katalin muzeológus, történész adott történeti visszatekintést, felidézve, hogy már az ország területén élő kelták is használták a vízforrásokat. Mint mondta, csak Aquincum területén a feltárások során 21 kisebb-nagyobb fürdőt találtak.
Jelezte, hogy idővel a fürdők a társas élet színterei lettek, és használatuk, szolgáltatásaik jelentősen átalakultak az idők során. A polgárosodás tömeges fürdőlátogatást hozott, divatos lett a nyaralás, de a nemzetközi érdeklődés csak a két világháború között jelent meg a magyar fürdők iránt – ismertette a muzeológus. Csapó Katalin azt is elmondta: az országban 207 kútból jön minősített gyógyvíz, és 70 gyógyfürdő van, Budapesten pedig 118 forrásból és fúrt kútból napi 30 ezer köbméter gyógyvíz tör felszínre.
Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a négy eredeti törökfürdő – a Rác, a Császár, a Rudas és a Király – közül csak utóbbit nem újították fel, de tervezik. A létesítményt egy újabb medencével egészítenék ki, az átriumos részben pedig pezsgőmedencét alakítanának ki. Szólt arról is, hogy jelenleg 60 férőhelyes a fürdő, vagyis napi 360 vendég fordulhat meg itt, a gazdaságos működtetéshez viszont napi 400 fő kellene, amit a tervezett bővítés után el lehetne érni, számításaik szerint 630-ra nőhetne a látogatók száma.
