Az egykori Horváth-panzióban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségéből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, amelyről nem tért többé vissza. A 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomásról induló tehervonat halálra gázolta. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel, és abból visszatekintve állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.
Az aktív befogadásra késztető, látványos belső térszerkezetben ritmikusan elrendezett anyag szellemi kozmosszá varázsolja az impozánsan tágas emlékezőhelyet. A térbe iktatott oszlopok, beugrók, pihenőszigetek révén részleteiben is bemutatja a költő tárgyi hagyatékát, lírai univerzumát, azt a példátlanul sokrétű költészetet, melynek az eszmélkedés mellett az emlékezés volt a legfontosabb ihletője. Az érzelmekre ható, ugyanakkor tényszerű, érdemi információkat és szenzációs dokumentumokat (például József Attila félben maradt Rorschach-tesztjének megfejtését), eddig még nem publikált fotókat is felmutató tárlat egyedi a maga nemében. Szerelemvágyról, szenvedésről, halálról szól, mégis minden korosztály érdeklődésére számot tarthat. A családdal érkezőknek olyan játékos-kreatív közös befogadást kínál, amelyek segítségével a gyerekek is sok mindent megérthetnek a tragikus sorsú költő életproblémáiból és költészetéből.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!