Bereményi és az ideális szerelem

Divatbemutatót tartottak az Operaházban. Mintegy száz teljes színpadi öltözék készült sok száz méter csipkéből, selyemből és szalagból az Arabella március 17-i premierjére.

Hétfő délelőtt divatbemutatót tartottak az Operaházban: a kifutón 18 operaházi művész mutatta be Velich Rita jelmezeit, amelyek az Arabella március 17-i premierjére készültek. Voltak itt arisztokraták, elsőbálozók, dadusok, fiákeresek is. A bemutatóra mintegy száz teljes színpadi öltözék készült, 700 méter csipkéből, 571 méter selyemből, 530 méter szalagból és 120 méter selyembársonyból. Pompázatos ruhák: Hugo von Hofmannsthal librettója a kiegyezés előtti Bécs világát, az 1861-es évet idézi meg.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora a sajtótájékoztatón Arabella történetét egy olyan szép álomként írta le, amely bármikor tragédiába fulladhat. Sok szempontból a Rózsalovag folytatásának is lehet tekinteni az osztrák író, Hugo von Hofmannsthal hattyúdalaként megírt történetet, aki az opera premierjét, amelyet 1933 nyarán tartottak Drezdában – Clemens Krauss vezényletével, Zdenka szerepében Bokor Margittal –, már nem érhette meg.

A világgazdasági válság idején járunk akkor: a közönség különösen érzékenyen fogadhatta az elszegényedett grófkisasszonyok szerelmi történetét. A mű életében nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a premier évében, január végén Hitler már hatalomra került. Magyarországon 1934 telén játszották a vígoperát, azóta nálunk megfeledkeztek róla. – Nem a német–magyar viszony ápolása miatt került akkor színre, a londoni Covent Garden előbb játszotta a művet – mutatott rá Ókovács Szilveszter kormánybiztos, az Operaház főigazgatója (Bécstől New Yorkig rendszeresen újra felfedezik a művet), aki a mostani bemutatót azzal indokolta: mert egyszerűen zseniális. Az Arabella műsorra vétele egyébként a korábbi fő-zeneigazgató, Győriványi Ráth György karmester nevéhez fűződik.

Az Arabella színrevitele Bereményi Géza operarendezői bemutatkozása, aki Kardos Sándor operatőrrel, a darab világítástervezőjével, valamint Csikós Attila díszlettervezővel az előadás koncepcióját a zenei stílusra alapozta. – Abban állapodtunk meg, hogy nem modernizálunk, nem bíráljuk felül és nem kezeljük le az eredeti művet. A vígoperai helyzeteket, a lírai megközelítéseket helyeztük előtérbe. Strauss meghatározása szerint a műforma lírai komédia, amelyben a lírát és a komikumot arányosan kellett megjelenítenünk. – Bereményi Géza egy olyan szerelmes történetet állított színre, amely az ideális világban játszódik le.

A férfi főszerepet, Mandrykát Morten Frank Larsen énekli Perencz Béla helyett, aki a múlt héten megbetegedett. Bécsből viszont sikerült szerződtetni a nemzetközi hírű dán baritont, aki Zürichben 2007-ben debütált ezzel a szereppel. A produkció karmesterét ugyancsak az előző vezetés kérte fel. Az esseni intendáns, Stefan Soltész szerte Németországban Richard Strauss-szakértőként ismert. Bár magyar származású, először vezényel operaházi premiert Budapesten.

Sümegi Eszter – szintén nemzetközi hírű operaművész – 18 éve az Operaház tagja, mégis, az Arabella a harmadik premierje. A címszerepet 2011 februárja óta tanulja, négy hónapja próbál a premierre. – Nagyon nehéz, de rendkívül örömteli feladat, a szólammal való találkozás szerelem volt első látásra – mondta Arabella szerepéről. A további főbb szerepekben Szvétek László, Wiedemann Bernadett, Váradi Zita és Pataki Potyók Dániel lép színpadra.