Elbonthatják Schindler gyárát

Cseh kulturális örökség lehet Oskar Schindler (1908–1974) egykori kelet-csehországi gyára: a német vállalkozó több mint ezer zsidó munkás életét mentette meg a holokauszt idején azzal, hogy a mai Csehország területén lévő brünnlitzi (Brněnec) gyárában foglalkoztatta őket.

WA
2012. 03. 06. 5:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A cseh kulturális minisztérium már hozzá is látott az egykori üzem átminősítéshez szükséges eljáráshoz, ám a procedúra akár hónapokig is elhúzódhat. Így fennáll a veszélye, hogy akkor már nem lesz mit megvédeni, mivel a gyár épületei rendkívül rossz állapotban vannak – írta a Mladá fronta Dnes című lap.

A második világháborút megelőzően az üzem a zsidó Löw-Beer család tulajdonában állt, e famíliából származott a UNESCO-listán szereplő brünni (Brno) Tugendhat-villa tulajdonosának felesége is. Jelenleg az egész ipari komplexum üresen áll. „Az ingatlan tulajdonosa még tavaly kérte néhány épület elbontását, amelyeknek több mint fele kritikus állapotban volt” – mondta Václav Hnát, a helyi építészeti hivatal munkatársa.

Az üzem jelenlegi tulajdonosaként bejegyzett Blue Fields cég azonban felfüggesztette a tervezett munkálatokat az épületben talált állítólagos mérgező vegyszerekre hivatkozva. A napilap ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az üzem tulajdonjoga nem teljesen tisztázott, a vállalat munkatársai közül senkit nem lehet elérni. A cégnek továbbá sem hivatalos oldala, sem telefonos elérhetősége nincsen. A teleknyilvántartás adatai szerint a bíróság befagyasztotta a gyár bizonyos épületeinek tulajdonjogát.

A helyi örökségvédelmi hivatalban dolgozó Eliška Ráčková szerint Schindler gyárának kulturális örökséggé nyilvánítása attól függ, hogy mennyit és mit tudnak megmenteni az eredeti komplexumból. Brněnec polgármestere, Blahoslav Kašpar a lapnak elmondta, hogy mindenképpen szeretne legalább egy múzeumot létrehozni a városban a Schindler által megmentett zsidók emlékére.

A német vállalkozó Lengyelország 1939-es lerohanását követően szerezte meg a zsidó munkásokat foglalkoztató krakkói zománcgyárat – ebből azóta múzeum lett –, amelynek révén milliós vagyonra tett szert. 1944-ben sikerült mintegy 1200 zsidó munkást Krakkóból Brünnlitzbe menekítenie, ahol átvészelték a háborút. Schindler egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.

A gyáros Németországban hunyt el, de Jeruzsálemben helyezték örök nyugalomra. Történetét 1993-ban Steven Spielberg filmesítette meg. A Schindler listája című alkotás egyebek mellett elnyerte a legjobb film Oscar-díját is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.