Az uralkodó halálnak 900. évfordulójára készült, és a veszprémi vár nyugati oldalán magasodó Szent István és Gizella királynő szoborpár jelentette Ispánki József számára az első és évtizedeken át tartó sikert, ám már két évvel korábban elnyerte a Svéd Éremművész- és Numizmatikai Szövetség Biennáléja, majd egy évvel később a Párizsi Világkiállítás arany-díját. Aztán idehaza csaknem minden, történelmi, politikai, művészeti szempontból nevezetes helyen letette névjegyét a szoborfiaira büszke alkotó.
Az 1935 és az 1940 közötti időszakban az éremművészet volt meghatározó és sikereket jelentő számára, de már ez időben is felfigyeltek a magyar történelem jeles egyéniségeit ábrázoló, esetenként monumentális alkotásaira.
Stílusát a tömbszerűség, a tiszta kontúrok hangsúlyozása, görögös, ideálisan szép alakjait a plasztikusság jellemzi. Visszatérő szobrászi problémaként megfogalmazott lovas kompozícióiban különösen jól érvényesül a nemes archaizmusa – írja róla az egyik művészeti lexikon.
Kaposvárott, gyerek- és ifjúkorának rajongásig szeretett városában mások mellett az 1954-ben felállított, egész alakos, bronzból készült Petőfi-szobor, a somogyi megyeszékhely legendás hírű polgármesterének emléket állító és a város Berzsenyi parkjában álló, egész alakos Németh István-, a Csiky Gergely Színház előterében látható névadói mellszobor, valamint a hazai járványügy kiemelkedő alakját megörökítő Fodor József-szobor őrzi emlékét.
Az Operaházba érkezők szemét feltehetőleg sose kerülik el az elegáns zenés színházunk főhomlokzatán sorakozó szobrok, de az impozáns épületre rácsodálkozók közül vélhetőleg kevesen tudják, hogy a Monteverdi- és a Smetana-szobor alkotója asztalossegédként kezdte Kaposvárott.
– Mitől gazdag egy város a sikeres gazdasági élete mellett? A szellemi és kulturális életét meghatározó elődeire. Azokra, akik gyorsították a fejlődését és öregbítették jó hírét – mondta csütörtök délután Ispánki József egykori otthona emléktáblájánál Szép Tamás, a városi képviselő-testület tanácsnoka, a kaposvári Polgári Casino elnöke.
Amiként Kaposvár szívébe zárta az 1992 óta már az „égi műteremben dolgozó” alkotó köztéri szobrait, ugyanúgy az V. kerületiek is büszkék lehetnek a Károlyi-palotánál elhelyezett, Batthyány Lajos elfogását felidéző szoborra, a salgótarjániak az 1955 és ’59 között készült Üvegfúvóra vagy a nyírbátoriak a kenyérmezei csata győztes vajdája, Báthori István szobrára.
