Lemossák a szégyenfoltot

Győr hadtörténetének legtöbb áldozatot követelő csatáját, a napóleoni seregek ellen vívott 1809-es ütközetet megörökítő levéltári dokumentumokból és tárgyi emlékekből látható kiállítás péntektől a győri önkormányzat aulájában.

A két hétig látogatható tárlat bemutatja a csata hiteles történetét, a nemesi felkelés szervezésének levéltári forrásait – mondta Bana József, a városi levéltár igazgatója utalva arra, hogy a Kismegyernél vívott győri csata volt az utolsó összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt, és egyben a napóleoni háborúk egyetlen ütközete, amely a Magyar Királyság területén zajlott.

A kiállítás korabeli metszeteket, a város ostromát, csatajeleneteket ábrázoló képeket tár az érdeklődők elé, az anyag egy része magángyűjteményekhez tartozik. Felvonultatja továbbá a korabeli francia, osztrák és magyar hadvezérek képmásait, az általuk közzétett egykori felhívásokat. A magyar nemesi felkelő csapatok az osztrák császári csapatokkal együtt ütköztek meg a franciák hadával.

Kevéssé ismert, hogy a magyar nemesi felkelőkön kívül Győr városa is állított ki katonai egységeket az ütközetre – mutatott rá a szakember. Ezt bizonyítják a kiállításon látható katonai szervezési dokumentumok, amelyeket Győr városa bocsátott ki, illetve azok a listák, amelyek a csatában elesett győri polgárok nevét sorolják fel.

A csata kimenetelét már a kezdet kezdetén eldöntötték az egyenlőtlen erőviszonyok. A kétnapos szakadatlan küzdelemnek közel tízezer áldozata volt. Csaknem háromezer francia, továbbá az egyesített magyar–osztrák haderőhöz tartozó 6200 katona és mintegy 800 nemesi felkelő esett el. A francia császári had röviddel az ütközet után bevette Győr várát. A belvárosban emlékmű jelöli a házat, ahol a francia császár megszállt. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr neve németül: Raab.

Bana József hangsúlyozta: a Petőfi-vers nyomán sokáig csak „győri szégyennek” és „győri futásnak” emlegetett csata tárgyilagos megítélése, rehabilitálása az utóbbi évek nemzetközi tudományos konferenciáin megtörtént. Az új kutatási eredményeket a köztudatba is szeretnék bevinni. A mostani kiállítás ezt a célt szolgálja – jegyezte meg a levéltár igazgatója.